Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 24. szerda, őszi ülésszak 28. nap (346.) - A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szabad György): - TÓTH TIHAMÉR, DR. munkaügyi minisztériumi államtitkár:
2079 Kormány egy olya n indítványt is, amely az F kategóriába való besorolás feltételeként 15 év adott munkáltatónál töltött munkaviszonyt jelöl meg. Mindebből számomra az következik, hogy a Kormánynak elkötelező értékű nyilatkozatot kellene tennie arról, hogy a jövőben mi a sz ándéka a közalkalmazotti törvénnyel, hiszen a Tarnóczky — Rudicsindítvánnyal kapcsolatos álláspontunkat csak a kormányzati szándékhoz mérve tudjuk kialakítani. Legvégül: bármennyire is furcsa, ebben a konkrét esetben elfogadom, sőt egyetértek mindazzal, ami t az alkotmányügyi bizottság nevében Salamon László képviselőtársam mondott. Semmi nem veszélyezteti jobban a jogbiztonságot, mint az átgondolatlan, improvizatív módosítgatása a törvényeknek. Egyetlen képviselőtársam módosító indítványának jó szándékát sem vonom kétségbe. Ebben az együttes jelentésben azonban egy kétségbeejtő tarkaság foglaltatik össze. Ezek az indítványok egymásnak ellentmondanak, ezek az indítványok — ha abba a helyzetbe kerülnénk, hogy egyikétmásikát a Parlament elfogadja — tökéletesen szétverik a közalkalmazotti törvény logikáját, és még nehezebb helyzetet teremtenek, mint ami eddig volt. Mi magunk is számos olyan pontját fedeztük fel a törvénynek, amelynek korrekciójára sürgősen szükség volna. De éppen azért, mert a törvény át nem gond olt, koncepciótlan módosítását még nagyobb veszélynek tartjuk, mint a jelenlegi helyzet fenntartását, ezért a magunk részéről azt az indítványunkat, amelyik nem kapcsolódik szorosan Tarnóczky Attila és Rudics Róbert indítványához, visszavonom. A számát be fogom jelenteni. Ez az indítványunk a Munka Törvénykönyve alkalmazhatóságára vonatkozik a közalkalmazotti területen. Tartalmát változatlanul jogosnak tartom, hiszen megkönnyítené a kollektív szerződések megkötését, de bízom abban, hogy a törvény átfogó mód osítására valóban sor kerül, kormányzati előterjesztésre. Ha pedig kormányzati előterjesztés nem születik, akkor meg fogjuk keresni a módját a törvény áttekintésének, és ekkor fogjuk az indítványunkat újra a Parlament elé terjeszteni. Köszönöm szépen. (Szó rványos taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szólásra következik Tóth Tihamér államtitkár úr. Felszólaló: Dr. Tóth Tihamér munkaügyi minisztériumi államtitkár TÓTH TIHAMÉR, DR. munkaügyi minisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Há z! A most tárgyalás alatt levő önálló képviselői indítvány — amelyik a közalkalmazotti törvény egyes rendelkezéseit kívánja módosítani — jól példázza azt, hogy parlamenti munkánk negyedik évében is szinte alapkérdésekkel kell foglalkoznunk. Nagyon sajnálom , hogy két képviselőtársam, Király Zoltán és Szél Péter épp nincs a teremben, de remélem, ahogy az előző felszólalásom nem, a mostani el fog jutni hozzájuk, és tudomásul veszik azt, hogy ha egyegy önálló képviselői indítványnál, amelyik a napirendre vétel énél konkrét módosítani kívánt törvényhelyeket jelöl meg, és az Országgyűlés erről határoz, ehhez adja a beleegyezését, akkor nem lehet ezt követően oldalról, a plenáris ülés szándékát megkerülve minden egyéb más kérdéssel kiegészíteni a benyújtott önálló indítványt. Ha valaki már korábban, a két képviselőhöz hasonlóan gondolkodott a közalkalmazotti törvény módosításának szükségességéről, csatlakozhatott volna az önálló indítványhoz, és akkor egy szélesebb körű képviselői indítvánnyal lehetne módosítani. Ne m ezt tartjuk a megoldásnak. És már a napirendre vételkor közöltük a kormányzat álláspontját: igenis folyamatban van a közalkalmazotti törvény átfogó felülvizsgálata, mert az elmúlt egy év nagyon sok kérdésben hozott olyan tapasztalatot, amelyek indokolják azt, hogy a törvény módosítását a kormányzat kezdeményezze. Említettem, hogy a közalkalmazotti törvénynek éppen az a része a legproblematikusabb, amelyik még hatályba sem lépett, a besorolás és a fizetés. Pontosan a körülmény miatt, hogy '94. január 1jév el lép hatályba a törvénynek ez a része, indokolt az, hogy a kormányzat a képviselői indítvány benyújtása után támogassa azt, egyszerűen azért, mert ismerjük a törvényalkotási mechanizmust, ami a törvény előkészítése során működik,
