Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 23. kedd, őszi ülésszak 27. nap (345.) - A Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása 31765 - ELNÖK (Szűrös Mátyás):
2065 vállalkozások virágzásához járulnak hozzá, amelyek ezt a fáradságot, ezt a jövedelmezőségükre gyakorolt jótékony hatást pénzátutalásokkal nem viszonozzák. Ezt a viszonosságot csak államhatalom vagy önkormányzati jogosítvány teremtheti meg, csak hatalmi utasítás teremthet forrást az idegenforgalom szempontjából frekventált helyek népszerűsítésére, reklámozására, és az ilyen költségeket fedező jövedelmek átcsoportosítására. Ahogyan megsokszorozza egyegy idegenforgalmi tényező a nemzetijövedelemtermelő képességét a környezetében, úgy fejti ki az ide genforgalmi tájékoztatásra fordított erőfeszítés a helyi nemzeti jövedelmet megnövelő, megsokszorozó úgynevezett multiplikátor hatását. Ahogyan minden idegenforgalmi alapba szánt 1 forint mintegy 6 forinttal megnöveli a nemzeti jövedelem megtermelési lehet őségét, úgy csökkenti minden 1 forintot megtakarító szűkkeblűség 6 forinttal a térségben előállítható nemzeti termék nagyságát, idegenforgalmi szakemberek számításai szerint. Nem jó üzlet tehát ezen a területen a takarékosság, mert a szűkmarkúság tovagyűrű ző hatása kieső adókban, kieső társadalombiztosítási járulékokban nyilvánul meg. Szerencsésebb lenne a csökkentés helyett az idegenforgalmi alap olyan mértékben történő megnövelése, ahogyan ezt az együttes jelentés 477. pontjában Illéssy István és dr. Horv áth Miklós indítványozza. Sajnos, az alap összegével kapcsolatos indítványokat eddig csak a költségvetési bizottság tárgyalta. Javaslom, hogy a gazdasági bizottság is vitassa meg ezeket a gazdasági növekedést ugyan áttételesen, de pozitív vagy negatív irán yban érdemlegesen befolyásoló indítványokat. A második témakör, amihez hozzá szeretnék szólni, a kárpótlás kérdése. Mint többen tudjuk, eddig nem született meg az a kárpótlási törvény, amelyik az elmúlt negyven év bírósági ítéletek nélkül megölt áldozatain ak hozzátartozóit kártalanította volna. Ennek a törvénynek a Parlament által a Kormány számára előírt határideje már közel egy éve, 1992. november 30án letelt. Az áldozatok többsége az 1956. évi sortüzek polgári áldozata, de nem jelentéktelen hányaduk szi nte nyom nélkül eltűnt az ötvenes évek elején létesített gulágok valamelyikében. Mivel teljesen bizonytalan, hogy az elkövetkezendő évben az ilyen áldozatok sorsa iránt mennyire közömbös, ellenséges vagy megértő politikai erők jutnak hatalomra, nem árt már előre és időben gondoskodnunk egy, az áldozatok hozzátartozóinak helyzetét enyhítő közalapítvány létrehozásáról. Az együttes jelentés 180. pontja tartalmazza azt az 1 milliárd forint támogatási javaslatot, amit Zétényi Zsolt képviselőtársammal együtt foga lmaztunk meg, és ami erre a kárpótlásra fedezetet nyújthatna. Erre a közalapítványra természetesen nem lenne szükség, ha megszületne a mind ez idáig elmaradt, az áldozatok hozzátartozóit kárpótló törvény, de a költségvetési fedezetre ebben az esetben is sz ükség lesz. A kárpótlásnak van még egy feltétele, a levéltárosi aprómunka. A kárpótlási törvények sorozata óriási terheléssel nehezedik az Országos Levéltárban dolgozókra. Átlagkeresetük az év elején havi 21000 forint volt, és az I. kárpótlási törvény több letmunkáját átlagban bruttó 7000 forint jutalommal becsülte meg a korábbi év költségvetése. Ez nagyon gyenge megbecsülés, különösen, ha figyelembe vesszük azt, hogy a levéltárak többségében a levéltárosok büntetőjogilag is felelősek azért, ha meglevő irato kból nem derítik ki a jogos kárpótlási igényeket, illetve ha rosszul vagy hibásan értelmezik a meglévő adatokat. Tekintettel a még elvégzetlen levéltári munkára, a jelentés 438. pontja alatt indítványoztam a kárpótlási béralap és társadalombiztosítási járu lékalap mintegy 17 millió forinttal történő megnövelését, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium kiadásokat részletező fejezetében. Köszönöm az illetékes kulturális bizottságnak, hogy támogatja a levéltárosok kárpótlással kapcsolatos többletmunkájának a megbecsülését, és remélem, hogy a pénzügyi kormányzat is a későbbiekben átérzi a kárpótlással összefüggő többletfeladatok méltányos díjazásának a társadalompolitikai fontosságát. Köszönöm elnök úrnak és mind a további hat képviselőtársamnak és a pénzügyi k ormányzat képviselőjének a lankadatlan figyelmét. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) :
