Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 23. kedd, őszi ülésszak 27. nap (345.) - A Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása 31765 - ZSUPOS LAJOS (MDF)
2061 Ezt az 1,2 milliárdot, amely a javaslatomban szerepel, sok mindenre fel lehet használni. Csak úgy példának tudom monda ni, mondjuk, a kisvállalkozói garanciaalapra, amelynek növelése lenne indokolt, de legalábbis nem csökkentése, mint azt Siklós Csaba képviselőtársamnak a Kormány képviseletében tett előterjesztése szerint ezt javasolja. Mert úgy gondolom, hogy ez a vállalk ozásokat segítené. Ugyanis nem azon múlik, hogy most a társasági adó, mondjuk, 2%kal lejjebb megy vagy lejjebb ment, hanem arról van szó, hogy a vállalkozók nem tudnak igazán működni, mert nincs fedezetük, nincs hitelük, nincs fedezetük a hitelfelvételre. S talán inkább azon kellene gondolkodni, hogy ezt hogyan lehetne serkenteni. Ezzel szemben a kisvállalkozói garanciaalap, úgy tűnik, hogy csökkenni fog. Tehát a vállalkozóknak a hitelfelvételi lehetősége megintcsak korlátozódik. Nagyon kérem a tisztelt Há zat és képviselőtársaimat, hogy amiket elmondtam, fontolják meg, és ezt a szavazásnál juttassák kifejezésre. Köszönöm szépen. ( Szűrös Mátyás) Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Még mindig hosszú a lista. Azt hiszem, rövidíteni kellene a felszólalásokat. Tömö ríteni kellene. Megadom a szót Zsupos Lajos képviselő úrnak, Magyar Demokrata Fórum. Felszólaló: Zsupos Lajos (MDF) ZSUPOS LAJOS (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ígérem, hogy szófogadó leszek, és ennek szellemében szólok. Annál is inkább, mert össze sen egy módosító indítványról van szó, amelyet beadtam a költségvetés kapcsán. Ez a módosító indítvány körülbelül egy 50 — 80000 embert érint; létszámban nem nagy létszámot jelentenek, viszont a helyzet súlyossága rendkívüli. Néhány szóban megpróbálom elmon dani. A tanyás térségeknek a lakossága, ami kezelve van valahol a területfejlesztési alapoknál. Viszont nem elég hatékonyan és nem elég megcélzottan, úgy gondolom. Tudniillik a keletmagyarországi térségben különösen veszélyes helyzet állt elő azon keresztül, hogy a tulajdonosi váltás elkezdődött, a privatizáció előrehaladt. Még közelebbről nézve: az állami gazdaságok területén levő majorok és dolgozói, települések. Ami gyakorlatilag azt jelentette, hogy ezek voltak a volt állami gazdaságnak az állandó dolgozói. Ezeket az állandó dolgozókat a gazdaság különböző szociális ellátásokban részesítette az ivóvízellátástól kezdve az úton, a villanyon, a csatornán át. Nos, nem mondhatni addig sem, hogy különösebben bőségben éltek volna ezek a települése k. Rendkívül szegények, elhanyagoltak voltak, de legalább élni tudtak. Most viszont a privatizációval az történt, hogy a privatizációval kivonult az állami gazdaság ebből a funkciójából, és maradtak ezek a 305080 lakásos települések gyakorlatilag teljese n ellátatlanul. Nem arról van szó, hogy nincsen telefonjuk vagy ne adj'isten nincsen útjuk, mert ez nem kérdés ott. Hanem az a kérdés, hogy nincsen orvos, nincsen eszköz, amivel a gyerekeket iskolába szállítsák, nincs megoldva az alapvető létfeltétel, mint például az ivóvízellátás. Nevezetesen Hortobágy térségében a Hortobágy Állami Gazdaságot csak megemlítem, nyolc ilyen szatelit települése van. Sorolhatnám, hogy Telep, Árkus, Borzas, Kónya, Hort. Ezek a térségek mind ilyen 50 — 80 lakásból álló települések voltak, amelyek most teljesen ellátatlanul maradtak. Azaz csatlakoztak volna, gyakorlatilag Hortobágy községhez lettek csatolva, de hát Hortobágy község önmagában, súlyánál fogva 1200 fős település, nem bírja el azt, hogy ezeket a terheket átvállalja, és e nnek következtében olyan helyzet állt elő, hogy ma egyszerűen kilátástalan állapotok vannak ebben a térségben. Mint említettem már, a területfejlesztési alapnál van erre pénz. Nem külön pénzt kérek, csupán a bent levő, a meglevő pénznek a bizonyos értelmű átcsoportosítását. Amennyiben a 3. számú melléklet 3. pontja alatti szövegrész b) pontja helyébe, amely úgy fogalmazott, hogy "a gazdasági, társadalmi szempontból elmaradott körzetek" helyett én "a KeletMagyarország alföldi tanyás települései" címet adnám b) pontként, amely célzottabban fogja meg ezt a települést és
