Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. szeptember 14. kedd, őszi ülésszak 4. nap (322.) - A büntető jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - SUCHMAN TAMÁS, DR. az MSZP vezérszónoka:
206 SUCHMAN TAMÁS, DR. az MSZP vezérszó noka: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Részint nagyon szomorú vagyok, hogy a kormánypárti többség padsorai ilyen üresek… (Dr. Gáspár Miklós: Az ellenzéké is!) …, ugyanakkor úgy gondolom, örülnöm is kellene — hadd mondjam végig — , mert abb an bízom, hogy a tisztelt kormánypárti képviselőtársaim lenn demonstrálnak, együtt az agrárnéppel a Kossuth téren. (Dénes János tapsol. Zaj a jobb oldalon. Dr. Pusztai Erzsébet: Parlamenti ülésnap van!) Tisztelt Ház! Amikor elismerem, hogy a gazdasági bűnc selekmények újraszabályozása a büntetőjogi kodifikáció legbonyolultabb kérdései közé tartozik, ugyanakkor az általános vitában nem először meg kell jegyeznem, hogy az előterjesztő és az előterjesztés vesztett valamit a frissességéből — elég a borítón elolv asni a 4877es számot… (Dr. Hack Péter: És a dátumot!) … és a dátumot a végén. Köszönöm. (12.10) A szabályozni kívánt jogterület, a bűncselekmények nevesített köre — a robbanóanyagok és robbantószerek, lőfegyverek és lő szerek jogellenes használatára vonatkozó szabályozást kivéve — a gazdasági bűncselekmények kategóriájába tartozik. Az újraszabályozás több ellentmondást tartalmaz. Alapvetően nem az egyes tényállások megalkotása okoz problémát, hanem a tényállások szerkeze ti elhelyezése. A gazdasági rendszerváltás következtében ugyanis szükségessé vált a büntetőjog különös részének átstrukturálása, a gazdasági és a vagyon elleni bűncselekmények fogalmi körének újragondolása. A hatályos Btk. szerkezete a védett jogtárgyak je llegéhez igazodik. A gazdasági bűncselekmények között azokat a tényállásokat helyezte el a jogalkotó, amelyek az állam gazdasági tevékenységével voltak összefüggésben. A vagyon elleni bűncselekményeknek pedig az egyéni kárt, a vagyoni hátrányt okozó cselek mények minősültek. A megváltozott körülmények között ez a kategorizálás érvényét vesztette. A javaslat számos új tényállást iktat be a Btk.ba, illetve megváltoztatja egyes bűncselekmények törvényen belüli elhelyezését. Ezt alapvetően — sajnos — rendezőelv ek nélkül teszi és időnként ötletszerűen. A javaslat legnagyobb fogyatékossága tehát az, hogy amíg a tényállások egy részét újraszabályozza, addig a gazdasági bűncselekmények új szempontok szerinti kategorizálására kísérletet sem tesz. A gazdasági rendszer váltás államilag szabályozott ütemét, a piacgazdaság kialakulását messze megelőzte az a forradalom, amely a bűnözésben következett be mennyiségileg és minőségileg is. E téren elegendő szellemi tőke állt rendelkezésre itt, a hazában és imponáló nagyságrendű volt a tőkebehozatal, beáramlás is. Ez várható és kiszámítható volt. Nem véletlen, hogy a szocialista párt a törvénymódosítások hosszú sorozatában mindig is követelte a gazdasági bűncselekményekre vonatkozó szabályok komplex módosítását. A miniszteri indo klással ellentétben mi nem mernénk állítani, hogy az itt szabályozott bűncselekmények többsége — s idéznék a miniszteri indoklás általános részéből — : "kapcsolódik az állami gazdasági irányításhoz". Sokkal inkább úgy véljük, hogy jobb, ha az állam a gazdas ági rendszerváltás folyamatát felgyorsítja, a megváltozott minőségi összefüggések keretében felgyorsítja a gazdasági törvénykezést, a hozzá tartozó szabályozórendszert és ellenőrzési intézmények létrehozását, valamint azok működését. Sokkal jobb, ha az áll am biztosítja a szakszerű működést, a politikamentes kiválasztódást az állami szerveknél és intézményeknél, a tartós és időleges állami tulajdonnál, ha biztosítja a privatizáció folyamatának tisztaságát és ellenőrizhetőségét, és ha elöljár általában a jó p éldával. De aztán sorolhatnám még tovább. Ha ez viszont nem segít, csak ebben az időben és ebben az esetben éljen a büntető törvénykezéssel, amelyet jó időben és jó előre meghozott. Nem vitatjuk, hogy a gazdasági rendszerváltás velejárója a bűncselekmények számának növekedése, új bűncselekmények kialakulása vagy olyan bűncselekményeknek a hazában történő
