Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 23. kedd, őszi ülésszak 27. nap (345.) - Kérdések - ELNÖK (Vörös Vince): - ELNÖK (Vörös Vince):
1973 a nagyon sok egyéb szervnek a nevében visszautasítsam azt a megállapítását, amely, sajnos, a kérdésfeltevéséből következik: mintha mindennapi tapasztalat fogalmaztatta volna meg önnel azt, hogy nap mint nap a roma kisebbség általános tapasztalataként kellene ezt a faji diszkriminációt megélnie. Kérdéséből ugyanis úgy tűnik, mintha itt Magyarországon, a Magyar Köztársaságban elharapózott volna a faji egyenlőség megsértése, és valami sürgős jogi szabál yozásra lenne szükség. A helyzet szerencsére nem ez, tisztelt képviselő úr, tisztelt Országgyűlés, és nem is az, amit képviselő úr állít kérdésében: hogy Magyarországon pusztán deklarálják a jogszabályok a faji megkülönböztetés tilalmát. Ezért, nagyon rövi den, tényleg az időt kímélve, csak fölsorolnám azokat a — nem deklaratív jellegű — jogszabályokat, amelyek teljes mértékben kizárják az ön által említett és egy sárospataki vendéglő kidobófiúi által jegyzőkönyvbe mondott, de semmivel sem igazolt — ahogy ön mondja: soha tanúkkal nem igazolható — esetet, ami, ha esetleg meg is történik, szerencsére talán súlyos faji megkülönböztetésnek nem minősíthető ma Európában és Magyarországon. Nos, az alkotmány 70/A. §a egészen hosszasan sorolja, hogy minden személy sz ámára — tehát nemcsak az állampolgárok, hanem a nem állampolgári jogon itt tartózkodó személyek számára is — természetesen emberi jogként rendelkezésre áll, faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más véleményre tekintet nélkül minden eszköz a megkül önböztetéssel szemben. A Büntető Törvénykönyvből most, az idő rövidsége miatt csak három tényállást szeretnék önnek figyelmébe ajánlani: a Büntető Törvénykönyv 156. §ának a faji megkülönböztetés bűntette, majd a 157. §ában ugyancsak a népi, faji vagy val lási csoport elleni bűncselekmény igen szigorú büntetési tételeivel sújtott tényállása vagy a közösség elleni izgatás bűntetti alakzatának 269. §ában említett szabályozása sem deklaratív szabályozás. Természetesen a hivatali bűncselekmények egész sora fog lalkozik ezzel: a bántalmazás hivatalos eljárásban vétségétől kezdve, a kényszervallatáson keresztül, a jogellenes fogvatartás bűntettéig — és akkor még hosszasan beszélhetnék a Polgári Törvénykönyvnek a személyiség védelméhez és a személyhez fűződő jogok általános megsértésének esetei igen szigorúan és sok garanciával szabályozott tényállásairól, és akkor még a Munka Törvénykönyvének és egyéb, kapcsolódó jogszabályoknak a nagyon sok, szankciókkal és különböző kötelezettségekkel járó előírásait csak megemlí tem, mert az időm lejárt. Még egyszer mondom, tisztelt Országgyűlés, tisztelt képviselő úr: természetesen, ha önnek — mint ahogy a kérdéséből az derül ki — nincs igazolható tapasztalata, illetőleg nagyon nehéz konkrét eset bizonyítását az érdekeltek részér ől a hatóságok tudomására hozni, az elszenvedők részéről mindenképpen valamilyen tevőleges magatartásra — nevezetesen: feljelentésre vagy peres eljárás megindítására — van szükség. Arra biztatnám képviselő urat, és azokat, akik önt informálták, hogy ne hab ozzanak ezt megtenni: a Magyar Köztársaság valamennyi hatósága és hivatalos szerve biztosítani fogja az itt felsorolt védelmet az ön által hivatkozott esetekben. Köszönöm figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm szépen. Képviselőtá rsaim! Foglalják el helyüket: létszámmegállapítás következik. Most, kérem, szíveskedjenek megnyomni az igen gombot. (Megtörténik. — A jelenlevők száma: 201.) Köszönöm szépen. Képviselőtársaim, áttérünk az interpellációk elmondására. Dönté s interpellációra adott írásbeli válaszról: Dr. Kőrösi Imre (független) dr. Szabó Tamás tárca nélküli miniszterhez intézett Olajügyeinkről címmel benyújtott interpellációjára adott miniszteri írásbeli válasz ELNÖK (Vörös Vince) : Dr. Szabó Tamás tárca nélkü li miniszter úr írásban válaszolt dr. Kőrösi Imre képviselőtársunknak Olajügyeinkről címmel benyújtott interpellációjára 14334es számon. Megkérdezem Szabó Tamás