Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 23. kedd, őszi ülésszak 27. nap (345.) - Kérdések - ELNÖK (Vörös Vince): - HORVÁTH ALADÁR (SZDSZ) - ELNÖK (Vörös Vince): - BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter:
1972 készülő dokumentumok színvonalától é s szakmai fogadtatásától függ. Szándékaink szerint heteken belül sor kerül rá. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Képviselőtársaim! Most létszámmegállapítás következik. Kérném elfoglalni a helyüket. Most kérem megnyomni az igen gombot. (A jelen lévő képviselők száma: 160.) Az Országgyűlés még nem határozatképes, folytatjuk a kérdéseket. Úgy látom, Horváth Aladár képviselőtársunk megérkezett, áttérünk az ő kérdésének elmondására, amelyet az igazságügyminiszterhez címzett Lehetsé geseke jogi eszközök a faji megkülönböztetéssel szemben? címmel. Horváth Aladár képviselőtársamat illeti a szó. Kérdés: Horváth Aladár (SZDSZ) — az igazságügyminiszterhez — Lehetségeseke jogi eszközök a faji megkülönböztetéssel szemben? címmel HORVÁTH A LADÁR (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! John Kennedy, a 30 évvel ezelőtt meggyilkolt amerikai elnök 1961ben egyik beszédében azt mondta, hogy oly sok kihágást követnek el fekete polgártársainkkal szemben, hogy amennyiben az állam nem lép fel megfelelően a jelenséggel szemben, fekete polgártársainknak nem lesz más választásuk: az utcára fognak vonulni. (15.00) Kérdésemet az a — sajnos egyre inkább mindennapivá váló — tapasztalat, a kihágások fogalmaztatjá k meg, mely szerint magyar állampolgárok, a roma kisebbséghez tartozó egyének és közösségek napi életükben a faji diszkrimináció kemény korlátaival találkoznak: helyi önkormányzatoknál és rendőri szerveknél, ahol ügyfélként tájékoztatást, segítséget vagy v édelmet kérnek, és sértő, megalázó szavakkal utasítják el őket; munkahelyeken, ahol munkát keresve a "négerre és cigányra nincs szükségünk" jelszavába ütköznek, vagy éppen nyilvános szórakozóhelyeken, ahonnan a cigányos bőr és hajszín alapján utasítják ki őket. A jelenség természetéből adódóan a megtörtént esetek általában tanúk jelenléte nélkül zajlottak le, mégis sikerült számos jellemző esetet hitelesen dokumentálnunk. Ezek sorából ezúttal csak egyet említek: egy sárospataki szórakozóhely kidobólegényei a helyi roma szervezet kérésére aláírásukkal is tanúsították, hogy a helyiség tulajdonosának utasítására egyetlen cigányt sem engedhetnek be. Magyarország, tisztelt miniszter úr, az 1969. évi 8. törvényerejű rendelettel kihirdette a faji megkülönböztetés v alamennyi formájának kiküszöböléséről New Yorkban, 1965. december 21én elfogadott nemzetközi egyezményt, amelyhez már korábban, 1967. május 4én csatlakozott. Kérdésem, hogy a Magyar Köztársaság érvényes jogrendje, a faji egyenlőség puszta deklarációján t úlmenően milyen konkrét törvényes garanciákkal biztosítja a hivatkozott nemzetközi egyezmény betartását. Illetőleg, amennyiben ilyen törvényi garanciák jelenleg még nem léteznek, dolgozike az Igazságügyi Minisztérium ilyen értelmű törvénytervezeteken, ame lyek belátható időn belül szankcionálni hivatottak a faji egyenlőségre vonatkozó nemzetközi konvenció hazai sérelmét. Vagy, amennyiben nincsen ilyen törvények alkotását célzó politikai akarat, valóban egyetlen lehetősége, hogy a sértett kisebbségek nemzet közi jogi fórumokhoz forduljanak jogvédelemért, vagy az utcán fejezzék ki tiltakozásukat — mint ahogy arra Kennedy elnök figyelmeztetett. Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ soraiból.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm szépen. Felkérem dr. Balsai István igazságügyminiszter urat, szíveskedjék a választ megadni. Dr. Balsai István igazságügyminiszter válasza BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügyminiszter: Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Azzal szeretném kezdeni, hogy annak a több ezer önkormányzatnak, annak a több száz ren dőri szervnek, annak a több százezer munkaadónak és annak
