Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 23. kedd, őszi ülésszak 27. nap (345.) - Kérdések - ELNÖK (Vörös Vince): - KÁLMÁN ATTILA, DR. művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár:
1971 követelmények nem biztos, hogy alkalmasak széles körű alkalmazásra. A külön fejlesztési műhelyekben készülő tantervi alapelvek és a tantervi követelmények pedig inkoherensek egymással. A fent említettek miatt kérdezem az államtitkár úrtól: 1. Szándélkozike a tárca hivatalos tájékoztatást adni a NATtal összfüggő, eddig végzett munkákról — beleértve a költségkihatásokat is? 2. Mit te sz a tárca vezetése annak érdekében, hogy a nemzeti alaptantervben a szakszerűségi szempontok maximálisan érvényesüljenek, illetve, hogy az elkészülő alapdokumentum a lehető legszélesebb szakmai konszenzuson alapuljon? 3. Mikor szándékoznak sort keríteni a nyilvános szakmai vitára, és mikor lesz elfogadásra előterjesztve a tantervi alapelvek? Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Megkérem dr. Kálmán Attila államtitkár urat, szíveskedjék a feltett kérdésekre válaszolni. Dr. Kálmán Atti la művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár válasza KÁLMÁN ATTILA, DR. művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Nemzeti Alapterv vagy szokásos rövidítéssel a NAT, valóban fontos dokumen tum. Évekre befolyásolhatja azt, hogy mit és miért tanítsanak a magyar iskolákban. A neveléstudomány kutatóinak és gyakorló pedagógusoknak egy csoportja tiszteletre méltó, többéves úttörőmunka és egyeztetés után 1992ben elkészítette a NAT harmadik változa tát is. A pedagógusok közül sokan támogatták ezt a tervet, mások pedig nem tudták elfogadni, elsősorban a túlméretezettsége miatt. A közoktatásért felelős helyettes államtitkár ekkor megbízta a minisztérium illetékes főosztályvezetőjét egy újabb NAT elkész ítésével. … teljesen új csoportot szervezett, és új utakon indult el. A különböző szaktudományok jeles képviselőitől, valamint nagyszámú gyakorló pedagógustól igen sok ötletet, javaslatot kapott. Ebből az ő szakértő csoportja összeállított egy kissé terjed elmes, sok értéket, de nem odavaló, kifogásolható részt is tartalmazó dolgozatot. Közérthetősége, mindenki számára magától érthető kijelentései miatt sokan lelkesednek érte. Ugyanakkor egyes szakmai kifogások, műfajbeli keveredések, nem elég szabatos megfo galmazások miatt a minisztérium legfelső vezetői nem járultak hozzá, hogy a minisztérium hivatalos anyagaként megjelenjék, s előírták átdolgozását, tömörítését. Ez folyik ezekben a napokban két minisztériumi illetékes vezetésével, szakértők bevonásával. A közoktatási törvényt közel kétharmados arányban a Parlament idén júliusban fogadta el. Ez előírja, hogy a tantervi alapelveket a Kormány, a tantervi követelményeket pedig az Országos Köznevelési Tanács javaslatára a művelődési és közoktatási miniszter adja ki. Tehát a törvény nem írja elő a Parlament bevonását, ugyanakkor a Parlament oktatási bizottságában természetesen mindig beszámoltunk és beszámolunk arról, amiről kérték, illetve kérik. Ez egyúttal válasz az interpelláció első kérdésére is. A második vá laszom: természetesen minden tőlünk telhető eszközzel igyekszünk a szakszerűségi szempontoknak megfelelni, s elérni azt, hogy minél szélesebb egyetértéssel szülessék meg a nemzeti alaptanterv. Ezt felsőoktatási és kutatóintézetek bevonásával, az Országos K öznevelési Tanács és más fórumok véleményének a meghallgatásával próbáljuk meg elérni. Abban a legtöbben egyetértenek, hogy demokráciára, hazaszeretetre, európaiságra kell nevelni, de az utak és a hangsúlyok megválasztásában nehéz és nem is feltétlenül szü kséges mindenkinek egyetértenie. A szakmai viták néhány fordulóján már túlvagyunk, s tovább kívánjuk folytatni azokat. A tantervi alapelvek nyilvánosságra hozatalának és elfogadásra való előterjesztésének az időpontja a
