Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 23. kedd, őszi ülésszak 27. nap (345.) - Kérdések - ELNÖK (Vörös Vince): - SURJÁN LÁSZLÓ, DR. népjóléti miniszter: - ELNÖK (Vörös Vince): - WESZELOVSZKY ZOLTÁN, DR. (FIDESZ)
1970 egyébként 1000 mikrogramm/ literes értéket jelent. ( Az elnök poharának megkocogtatásával jelzi az idő múlását.) Japánban a napi jódbevitel 200tól 7000 mikrogrammig változik. ELNÖK ( Vörös Vince) : Kérném miniszter urat, fogja rövidebbre. SURJÁN LÁSZLÓ, DR. népjóléti miniszter: Igen, azonnal befejezem. Amennyiben ezek a vizsgálatok, amelyeket most elkezdünk, valódi egészségkárosításra adnak gyanújelet, akkor tudunk csak foglalkozni azza l, hogy Magyarországon a világon elsőként jódhatárértéket vezessünk be, és akkor kell célzottan hozzákezdeni azoknak a tisztító eljárásoknak a bevezetéséhez, amelyekről a tisztelt képviselő úr a kérdésekben beszélt. A ma rendelkezésre álló adatok alapján t ehát annyit tudok mondani, hogy a kérdés jelentős annyira, hogy foglalkozni kell vele, de objektív veszélyeztetettségről jelen pillanatban semmiképpen nem szabad beszélni. Köszönöm a figyelmet és a kérdést. (Szórványos taps a kormánypártok padsoraiban.) EL NÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Horváth Aladár képviselőtársunk következne, de nem látom benn az ülésteremben. Filló Pál képviselőtársunk a jövő hétre kívánja elhalasztani a kérdését. Következik dr. Weszelovszky Zoltán és Horváth László, a Fiatal Demokraták S zövetségének képviselői, akik kérdést kívánnak feltenni a művelődési és közoktatási miniszternek Nemzeti Alaptanterv — szakszerűség vagy ideológia? címmel. Weszelovszky Zoltán képviselőtársamat illeti a szó. (14.50) Kérdés: Dr. Weszelovszky Zoltán és Horvá th László (FIDESZ) — a művelődési és közoktatási miniszterhez — Nemzeti Alaptanterv — szakszerűség vagy ideológia? címmel WESZELOVSZKY ZOLTÁN, DR. (FIDESZ) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A sajtóból már hosszabb idő ó ta rendszeresen értesülünk a Nemzeti Alaptanterv készüléséről, különböző, újabb és újabb, de el nem fogadott változatairól. Legutóbb a Magyar Hírlap november 15i számában "NATpuccs" címmel jelent meg írás a Nemzeti Alaptanterv kidolgozásának tanügyi botr ányon túlmutató történéseiről, a fejlesztésnek ideológiai és pártbefolyásolási törekvéseket sejtető, elszabadult vezetőkre is utaló, fordulatokban bővelkedő folyamatáról. Maximálisan osztom a cikk írójának a véleményét: az ügy kapcsán a művelődésügy valósá gos frontvonalai mutatkoznak meg. "Nem a kormánypártiság vagy ellenzékiség vállalása, nem vallási elkötelezettség vagy vallási kívülállás tagolja szekértáborokra immár egy szakma képviselőit. Az igazi ellentét a szigorú szakmai igényesség és a dilettantizm us: a megegyezéskészség és az ultranacionalista ideologizálás között fedezhető fel." Úgy gondolom, itt az ideje annak, hogy az Országgyűlés tájékoztatást kapjon arról, mi a helyzet az oktatásnevelés e kiemelten fontos alapdokumentumával, annál is inkább, mivel a Parlament ez év július 12i ülésnapján fogadta el a közoktatásról szóló törvényt, melynek 9. § (1) bekezdése kimondja, hogy a nevelés és oktatás kötelező tartalmi követelményeit a Nemzeti Alaptanterv határozza meg, amely a tantervi alapelvekből és a tantervi követelményekből áll. Jóllehet a törvény nem ír elő határozott határidőt a Nemzeti Alaptanterv elkészítésére, a szakmai nyilvánosság előtti megmérettetésére, mégis úgy gondolom, hogy a törvény elfogadása után több hónappal, de nemkülönben a több éve folyó munka és viták után nemcsak időszerű, hanem elvárható az eddig végzett munka bemutatása. Fontos volna ez annál is inkább, mivel értesüléseim szerint a tantervi alapelvekről van olyan vélemény, hogy az tévúton jár, és nem arról szól, amiről kelle ne, nevezetesen: nem a tartalmi szabályozás oktatáspolitikai elvei jelennek meg benne. Egyes értékelések szerint az elkészült
