Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 23. kedd, őszi ülésszak 27. nap (345.) - A Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - CSAPODY MIKLÓS, DR. (MDF) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - TARJÁN LÁSZLÓNÉ, DR. (Kisgazda)
1952 Ezt kifogásoltam tehát. Ezzel szemben az egyházi ingatlanokról, ami nyilván az egyházi ingatlanok visszaadásával kapcsolatos törvényt illeti, én nem ejtettem szót, az egyházi i ngatlanokra ön utalt, képviselő úr, ön adta az én számba, én nem mondtam. Köszönöm figyelmüket. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Újra megjelent Csapody Miklós képviselő úr neve a monitoron. Övé a szó. Felszólaló: Dr. Csapody Miklós (MDF) CSAPOD Y MIKLÓS, DR. (MDF) Köszönöm szépen, Elnök Úr! Valóban pontosítani szeretnék. Semmilyen inszinuáló szándék nem volt az egyházi ingatlanok visszaadásánál. Visszaadásról talán nem is beszéltem, de ne jegyzőkönyvezzük itt, hogy ki mit keresett vissza. Valóba n arra gondoltam, amit képviselő úr említett, és azt tettem szóvá negatív éllel. Tehát itt nem a törvényről van szó. Nem a külügyi bizottság előadójaként voltam bátor javaslatokat beterjeszteni, hanem egyszerű képviselőként, mint a külügyi bizottság egyik tagja. Én csak 100 millió forintért tudok kiállni, nem 15 milliárdért. Köszönöm. (Közbeszólás az ellenzék soraiból: Szegény MDF!) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Megadom a szót dr. Tarján Lászlóné képviselő asszonynak, Kisgazdaképviselőcsoport. Felszólal ó: Dr. Tarján Lászlóné (Kisgazda) TARJÁN LÁSZLÓNÉ, DR. (Kisgazda) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Módosító javaslatomat 14075ös szám alatt, a Balaton vízminősége és ezzel összefüggésben a KisBalaton vízminőségi rendszerének, a vízminőségvédelmi rendszer IIes ütemének optimális befejezése érdekében nyújtottam be a Balatoni Regionális Tanács nevében és képviseletében. A kisbalatoni vízvédelmi rendszer fő célja a Balaton, de különösen a keszthelyi öböl súlyos vízminőségvédelmi problémáinak orvoslása, hiszen köz tudott, hogy a tápanyagterhelés 3540%a a Zala vízgyűjtőjéről származik. Tehát a Balaton vízminőségvédelmében kulcskérdés a KisBalaton teljes befejezése, ugyanakkor a korábbi pénzügyi elmaradások miatt az építés üteme lelassult. Éppen ezért az optimális , 1999. évi befejezéshez 1994ben és '95ben az eddiginél nagyobb pénzügyi keretre van szükség. A KisBalaton vízvédelmi rendszer IIes ütemének 1994. évre tervezett beruházási összege 289 millió forint, a teljes beruházási összegnek, azaz a 3,6 milliárd f orintnak csupán egytizenketted része. A KisBalaton kiépítésének ilyen mértékű elhúzódása az amúgy is túlterhelt keszthelyi öböl vízminőségének további romlását okozza, mivel a növényi tápanyag és szerves anyag tovább terheli a tavat. A vízminőségromlás te rmészetvédelmi, környezetvédelmi, idegenforgalmi és így nemzetgazdasági szempontból is hátrányos és igen jelentős veszteségeket okozna. De a beruházás elhúzódása a keszthelyi öböl belső terhelését csökkentő iszapeltávolítás eredményességét is megkérdőjelez i, mert a már eddig megtisztított területek is újra feliszapolódnak. Egyúttal az egész KisBalatont magában foglaló tájvédelmi körzet és ezen belül a fokozottan védett terület károsodása is bekövetkezne, amelyet a ramsariegyezmény is véd mint fontos vízim adár élő- és vonulóhelyet. A beruházás ilyen mértékű elhúzódása a KisBalaton vízvédelmi rendszerével kapcsolatos összes eddigi munkát gyakorlatilag teljes egészében megkérdőjelezné. A szakértők számítá sai szerint 1994re legkevesebb 740 millió forintot kell a IIes ütem építésére biztosítani, ezért kérem, hogy a
