Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 23. kedd, őszi ülésszak 27. nap (345.) - A Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - VONA FERENC, DR. (MDF)
1944 szennyvízcsatornázásra benyújtott önkormányzati igénybejelentések prioritást kapnak a melléklet alapján." Tehát a problémát a Kor mány ismeri, tudja, hogy nagy, mégsem kívánja magát alávetni ezen országgyűlési határozatnak, hiszen törölte ezen címek közül a költségvetésből ezeket a lehetőségeket. Mint említettem, képviselőtársaim, ezt az ügyet kezelni kell. A Kormány is tudja, hogy e zt kell tenni. Remélem, most is belátják és önök, az Országgyűlés segíti ebben a Kormányt, támogatják módosító javaslataimat vagy azokat a módosító javaslatokat, amelyek hasonló módon be szeretnék emelni a törvénybe ezen címeknek a támogatását és ehhez pén zügyi keretet is teremtenek. Ezért kérem önöket, hogy a forrást is megjelölő módosító javaslatomat támogassák és segítsék, hogy vízbázisaink épségben fennmaradjnak. Köszönöm szépen. Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Ismertetném a felszólalók sorrendjének egy részét, akikre várhatóan délig sor kerülhet. Következik majd Vona Ferenc képviselő úr, Soós Károly Attila, Tarján Lászlóné, Lakos László, Varga Mihály, majd Kulin Sándor, Rab Károly, Daróczy Zoltán, Mádi László. Most megadom a szót Vona Ferenc képviselő úrnak, Magyar Demokrata Fórum. Felszólaló: Dr. Vona Ferenc (MDF) VONA FERENC, DR. (MDF) Köszönöm a szót, Elnök Úr. Tisztelt Országgyűlés! A részletes vitában három témában szeretném a tett módosító javaslatokat, amelyeket rész ben magam tettem, részben pedig képviselőtársaimmal tettem, megindokolni és — hogy úgy mondjam — megvédeni. Képviselőtársaim! A magyar gazdaság hagyományosan mezőgazdaságközpontú. Azt hiszem, mindenki elismeri, hogy a mezőgazdaságot stratégiai ágazatnak k ell tekintenünk. Mert hagyománya van, mert kultúrája van és — véleményem szerint — mert jövője van. Emellett régi tapasztalat, hogy a politikai stabilitásnak is talán az egyik legfontosabb eleme. Ha pedig elfogadjuk a mezőgazdaság stratégiai jelentőségét, akkor ezt a költségvetésnek is tükröznie kell. A nyugati országok fejlett mezőgazdasága 4050%os állami támogatást élvez. A mi, átalakuló mezőgazdaságunk ezzel szemben 10% körül van. Perspektivikusan ez az egyetlen valóban exportképes ágazatunk. A nyugati országok 70%os exportszubvencióval operálnak, a magyar ehhez képest 15%, aligha versenyezhet. Ennek a problémacsomagnak csak egy parányi, de nézetem szerint nagyon fontos része az a módosító javaslatom, amelyet október 25én nyújtottam be 13356os számon , s ez az állategészségügyi szolgálat hatósági és szakértői intézményrendszerének újjászervezéséről szól, és 800 millió forintjába kerülne az 1994es költségvetésnek. Ezt az összeget — hogy mindjárt megindokoljam — úgy gondolom, a miniszterelnökség költsé gvetési általános tartalékából lenne célszerű biztosítani. Miről is van szó, képviselőtársaim? Az állategészségügyi szolgálat hatósági és szakértői intézményrendszer, amelynek feladatai az elmúlt 40 évben öszszemosódtak az állam gazdálkodófeladataival. Az összefonódás az üzemi állatorvos jogintézményében realizálódott. A költségvetési támogatáson túl személyi biztosítékot adott a működéshez szükséges bevételek befolyására. A társadalmi, gazdasági átalakulás 1991ben feleslegessé tette az üzemi állatorvos a lkalmazásának szükségességét, másrészt a szolgálat hatósági szervezetében is jelentős létszámcsökkentés került végrehajtásra. Hiszen a korábbi 4000 állami alkalmazott helyett ma mintegy 1150 fő állami állatorvos és körülbelül 1650 egyéb alkalmazott, tehát összesen 2800 fő dolgozik az állategészségügyi és élelmiszerellenőrző állomásokon. Míg magánállatorvosként körülbelül 1706 fő praktizál.