Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 22. hétfő, őszi ülésszak 26. nap (344.) - A gazdasági kamarákról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Vörös Vince): - VÁRKONYI ISTVÁN (MDF)
1908 m echanizmust arra vonatkozóan, hogy hogyan, milyen rendben kell a Kormánynak a munkaadói érdekképviseletek véleményét kikérni a gazdasági előterjesztések előkészítése során. Szeretném felhívni az előterjesztő figyelmét arra, hogy a jogalkotásról szóló törvé ny kétharmados. Bármennyire szükségesnek tartom is, hogy az érdekképviseleteknek a jogalkotáshoz való kapcsolódása törvényi szinten tisztázott legyen, alkotmányos szempontból aggályosnak tartom, hogyha egy feles törvénnyel lényegesen változtatunk egy kétha rmados törvény tartalmán. Még inkább aggályosnak tartom azt, hogy a munkaadói érdekképviseletek jogalkotásban való részvételi jogosultságának ilyen nagy mértékű kibővítésével egy rendkívül aszimmetrikus rendszer jön létre. A munkaadói érdekképviseletek rés zvételi jogosultságát — még egyszer hangsúlyozom — egy hosszú taxáció beemeli a kamarai törvénybe, ugyanakkor a munkavállalói érdekképviseleteknek a jogalkotáshoz való kapcsolata változatlan marad, hiszen a Munka Törvénykönyvében leírt szakszervezeti jogos ultságot nem a jogalkotáshoz való kapcsolódás emeli törvénybe, hanem a munkahelyen a munkaadók és a munkavállalók kapcsolatát rögzíti. Ez az aszimmetrikus rendszer háttérbe szorítja a munkavállalói érdekképviseleteket, és kiszorítja az egyeztetési rendszer ből azokat az érdekképviseleteket, amelyek szintén fontos társadalmi vagy csoportérdeket hordoznak, de semmilyen törvény nem biztosítja a jogalkotásban való érdemi részvételüket. Éppen ezért azt tartanám fontosnak és szükségesnek — és talán ezt ilyen késői órán sem hiábavaló elmondani — , hogy erről a 7. fejezetről az Érdekegyeztető Tanácsban az érintettek együtt állapodjanak meg: az a Kormány, amelyik erre az együttműködésre kötelezett, illetve azok a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek, amelyeknek a kiegyenlített részvételét a jogalkotásban — éppen a társadalmi béke biztosítása érdekében — célszerű lenne megtartani. Köszönöm szépen. (Kis taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Megadom a szót Várkonyi István képviselőtársunknak a Magyar Demokrata Fóru m részéről. Felszólaló: Várkonyi István (MDF) VÁRKONYI ISTVÁN (MDF) Köszönöm a szót, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Gondolkoztam — az idő előrehaladottságára való tekintettel — , hogy gyakorlatilag ezt az általános vitában pár perces mo ndandómat talán a részletes vitában is elmondhatnám, hisz a gazdasági kamarákról szóló törvényjavaslat és a szakképzési törvény összefüggéseiről szeretnék egy pár gondolatot mondani az általánosság vonatkozásában, tekintettel arra, hogy Körösfői László kép viselőtársam az ellenzék oldaláról már érintette ezt a kérdést. Ígérem, hogy nagyon rövid leszek. A gazdasági kamarák a Polgári Törvénykönyv legutóbbi módosítása következtében a köztestületek egyik válfaját testesítik majd meg, a gazdasággal összefüggő köz feladatokat látnak majd el. A törvény elfogadása után a gazdaság szereplői által alakított, önkormányzattal rendelkező, az államigazgatás szerveitől elkülönülten működő szervezeti formák, a gazdasági kamarák — mint mindnyájan tudjuk, kereskedelmi és ipar, agrár, valamint kézműveskamarák — jönnek létre. A gazdasági kamarák arra hivatottak, hogy önkormányzaton alapuló működésükkel előmozdítsák a gazdaság fejlődését és szerveződését, az üzleti forgalom biztonságát és a piaci magatartás tisztességét, a gazdas ági tevékenységet folytatók általános, együttes érdekeinek érvényesülését, valamint ellássák a gazdaság működésével összefüggően azokat a közigazgatási feladatokat, amelyeket jogszabályok e feladatkörbe utalnak. A leendő kamarák a szakképzéssel kapcsolatos an jelentős feladatokat is ellátnak. Ez különösen azért fontos, mivel jelenleg mintegy 64000 fiatal — az elmúlt tanévben körülbelül 34000 a hagyományos kisiparban, körülbelül 30000 fiatal pedig más vállalkozásokban, kifejezetten kis- és középméretű vállala tokban — vesz részt gyakorlati képzésben, és ez a kör csupán közvetett módon volt eddig szabályozható. E ponton fontos utalni arra, hogy a két törvény összhangja érdekében a
