Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 16. kedd, őszi ülésszak 25. nap (343.) - Az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - DÉNES JÁNOS (független)
1752 hogy más információk, amelyek arra engednek következtetni, hogy egyes parlamenti képviselők szintén ennek a szolgála tnak voltak a tagjai, ezek is az önök rendelkezésére állnak. (11.50) Az önátvilágításra gondolok. Ebben említés van arról, hogy nemcsak azoknak a birtokában áll ez az információ, akik formális úton rendelkeznek ezzel, hanem másoknak is. Hogy önök milyen fo rrásból szerezték be ezeket az információkat, azt megmondani nem tudom. Tény, hogy bizonyos anyagot Végvári úr önöknek átadott. Hogy mit tartalmaz ez, azt önök jobban tudják. Én megsérteni senkit nem akartam, és tökéletesen egyetértek Mécs Imre képviselőtá rsam beszédével is, hogy nem a megszégyenítés a cél, hanem az, hogy egy normális törvényhozás legyen a magyar Parlamentben. Köszönöm szépen. ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Távol áll tőlem, hogy beavatkozzam a vitába, de azért a Par lament védelmében annyit meg kell modanom, hogy titkosszolgálatok ide nem küldtek képviselőket, itt szabad, demokratikus választás zajlott le '90ben. Hogy kinek milyen az előélete, az más kérdés. De azt mindenki elfogadja ebben az országban, hogy hosszú i dő után '90ben szabad, demokratikus választások voltak. Én úgy gondolom tehát, hogy azért erre is gondolnunk kell, hiszen az ország lakossága figyeli a mostani vitát is, azt kérném tehát képviselőtársaimtól, hogy azért erre is ügyeljü nk, gondoljunk erre is. Kérdezem, hogy kétperces reagálásra még kért valaki szót közben. (Nem.) Nem. Köszönöm. Megadom a szót Dénes János független képviselőnek. Felszólaló: Dénes János (független) DÉNES JÁNOS (független) Elnök Ú r! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm a szót. 1956. október 23ával indult a magyar forradalom, és — mint tudjuk — győzelemmel fejeződött be, s miután a forradalom győzött, a november 4i aljas, gyáva, hitszegő orvtámadás után szabadságharcunkat eltaposták. 1 956ban a magyar nép, a magyar társadalom, a magyar nemzet államtérsége és a világ számára bizonyította, hogy a nemzeti életre elhivatott társadalma, népe van, és demokráciára érett, s napokon belül létrehozta demokratikus intézményeit, a nemzeti bizottság okat, a nemzetőrséget és a munkástanácsokat. Bizonyította nemzetünk életrevalóságát, társadalmunk demokráciában való elkötelezettségét az a hősies és dicsőséges helytállás, amely a szörnyű megtorlás ideje alatt is a világ számára — hogy úgy mondjam — közér thetően világossá vált. Amikor idáig eljutottam, akkor el kell hogy mondjam, rendszerszervezőink, akik megszervezték a mocsokká gyúrás évtizedei alatt — miután belátták, hogy uralmukat tovább, bárhogy tarkítják hazaárulással és népgyilkolással, nem tarthat ják fenn — , megszervezték a rendszerváltást, ennek fókuszába tették azt, hogy minden létrejöhet, csak nemzeti, társadalmi összefogás nem. Ennek jegyében szervezték meg a '90es választás előkészítését, amelybe már beleépítették fogaskerékszerűen a '94es v álasztás megszervezhetőségének a lehetőségét. Eközben tárgyaljuk a már nevében is — hogy úgy mondjam — kérdőjeleket felvető törvényjavaslatot. Feltétlenül egyet kell értsek egyszer Szabó Lukács képviselő úrral abban, amikor tulajdonképpen azt mondotta — én saját megfogalmazásombam mondom — , hogy az MSZMP szétült. S nemcsak az MSZMP ült szét, hanem tudatosan be volt már korábban építve az ügynökhálózat, legfeljebb most specializálták, hogy kinek hova kell mennie. Ez a lényeg, és erről tárgyalunk itt most. Én a magam részéről nagyon megköszönöm és nagyon dicsérem Szabad György elnök úrnak a Ház számára adott mintegy fair play javaslatát, amelyet az egyik képviselő úr neveket felsoroló hozzászólására adott, hogy itt nem erről van szó. Nem egyes
