Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 16. kedd, őszi ülésszak 25. nap (343.) - Az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - SZABÓ LUKÁCS (MIÉP)
1735 A délutáni határozathozatalokkal összefüggésben kérem, hogy az alkotmányügyi bizottság mai ülésén elsőként tárgyalja meg az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló törvényjavaslat még el nem bírált módosító javaslatait. Előre is köszönöm. Az egyes fontos tisz tségeket betöltő személyek ellenőrzéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása ELNÖK (Szabad György) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik tehát egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről szóló törvényjavaslat általános v itájának folytatása és lezárása. Az előterjesztést 8955ös számon kapták kézhez képviselőtársaim. Megkérdezem jegyző képviselőtársaimat, hogy ki jelentkezett felszólalásra. Elsőként Szabó Lukács a Magyar Igazság és Élet Pártja részéről. Képviselő urat ille ti a szó! Felszólaló: Szabó Lukács (MIÉP) SZABÓ LUKÁCS (MIÉP) Elnök Úr! Tisztelt Képviselőház! 1990 óta látszatkísérletek történtek már arra vonatkozóan, hogy a Parlament megtisztítsa önmagát. Azért mondom, hogy látszatkísérletek, mivel egyetlenegy frakci ó, egyetlenegy képviselő, sőt maga a végrehajtó hatalom sem ment ezen a kérdésen következetesen végig. Az első a Demszky — Hackféle javaslat volt, amit 1990 nyarán már sürgősséggel napirendre vett a Parlament… (Dr. Hack Péter: Nem!) …viszont maga az SZDSZf rakció mind a mai napig nem ragaszkodott ahhoz, hogy a házbizottság ellenirányú döntése ellenére is a Házhoz forduljon, hogy ez a kérdés meg legyen tárgyalva. Ugyanez vonatkozik az Ómolnárfé le javaslatra is, ott sem tudok arról, hogy a tárgysorozatba vétellel kapcsolatban bárki is kérte volna a Ház állásfoglalását. Született egy kormányelőterjesztés is, ami sajnálatos módon vissza lett vonva. Tehát, ha azt mondom, hogy csak látszatkísérlet t örtént a megtisztulásra, akkor valószínű, hogy ez közel jár az igazsághoz. Sokan kérdezték tőlem, hogy miért van szükség erre az ügynök- vagy pufajkástörvényre. Nem arról van itt szó, hogy bizonyos embereket meg kell szégyeníteni és nyilvánosságra kell hoz ni azt, hogy ő milyen szervezetnek volt az elmúlt 45 év során tagja. Nem erről van szó! Arról van szó, hogy egyes képviselőtársainkat 1987től kezdődően beküldtek bizonyos pártokba, s attól tartok, hogy kivétel nélkül minden akkori ellenzéki pártba, és eze k a beküldött, fizetett emberek — nyilván meghatározott feladattal — bekerültek, beépültek ezekbe a pártokba és ezeknek egy része képviselő is lett. Ki tud arról, hogy ezek az emberek pártfeladatot vagy az akkori hatalom által meghatározott feladatot hajto ttak végre olyan pártokban, amelyek pontosan a diktatúra ellen léptek fel? Ki tud erről ma? Tudnak a beküldők, tehát a korábbi hatalom birtokosai. Tudnak a jelenlegi hatalom birtokosai, itt a végrehajtó hatalomra gondolok, ott is a belügyminiszter úr, ille tve a miniszterelnök úr, gondolom. Tudnak azok — és itt elsősorban az SZDSZre gondolok — , akik megkapták a Végváriügy kapcsán ennek az illegális úton megszerzett anyagnak egy részét. S ezenkívül tudnak róla még azok, akik a fentiekben felsoroltaktól megk apták informális úton ezeket az adatokat. Jelen pillanatban ezen a körön kívül — és gondolom, ez egy viszonylag szűk kör — senki nincs abban a helyzetben, hogy megmondhatná, hogy a hat parlamenti párt közül az ötben — az MSZP
