Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 15. hétfő, őszi ülésszak 24. nap (342.) - A Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - BALÁS ISTVÁN, DR. (Magyar Piacpárt)
1710 A Magyar Piacpárt a Kormány által ilyen módon támasztott nehézségeit is érté kelte akkor, amikor a költségvetési javaslattal kapcsolatban kialakította álláspontját, melyet röviden a következők szerint ismertetek: Egy viszonylag terjedelmes költségvetésben mindenki talál kivetnivalót vagy dicsérnivalót. Az előttem elhangzott felszól alások erre bőségesen mutattak példát. Engedjék meg, hogy azok megismétlése nélkül néhány szegmensére irányítsam rá a figyelmet. A javaslat két részből áll. Egy 36 oldalnyi normaszövegből és a hozzá fűzött sok száz oldalas mellékletből. Ami a normaszöveget illeti, úgy tűnik, meg kell azzal barátkoznunk, hogy a pénzügyi kormányzat által beterjesztett normaszövegek mintha nem magyar nyelven íródtak volna. Az, hogy egyes mondatokból hiányzik a mondat alanya, például a 3. § (2) bekezdéséből, az már szinte szóra sem érdemes. Más rendelkezések megfejtéséhez külön rejtvényfejtő kulcsot kellene mellékelni, így a 3. § (3) bekezdéséhez stb. Sajátos jogszabályalkotási új ötleteket is meríthetünk a javaslatból. Például a 6. § (1) bekezdésében a magyar jogrendszerben ed dig használt kifejezéseket ötletszerűen újjal cserélik föl. A 9. § például fittyet hány a Ptk.nak és így tovább. Ezek azonban olyan apró részletkérdések, amelyek — úgy tűnik — nem a pénzügyi tárcára vonatkoznak. A legizgalmasabb a Magyar Piacpárt számára a 17. § (3) bekezdésének a végére eldugott mellékmondat, amely egyenesen szerződésszegésre buzdítja az önkormányzatokat a velük leszerződött vállalkozókkal szemben. Ez a rendelkezés ugyanis így szól: "A helyi önkormányzatoknál az 1993. évi kezdésre elfogad ott céltámogatások 1994re tervezett támogatási üteme 1995re tevődik át." (19.10) Ilyen egyszerű. Folytatódik a gondolat: e beruházások tervezett befejezéséhez és a végelszámolásukhoz kötődő feladatok és határidők — idézem — "értelemszerűen egy évvel elto lódnak". Mit jelent ez az egyszerű két gondolat magyarul? Azok a vállalkozók, akiknek a kapacitását 1993ra és 1994re az önkormányzatok lekötötték, akik eddig állami költségvetési biztatásra ezt a munkát vállalták el és nem mást, akik kiadásba verték magu kat, terveket készítettek, hozzáfogtak a kivitelezéshez, azok 1994ben nem kapják meg az elvégzett munkájuk ellenértékét. A munkájukat elfogadtuk, s most csapjuk be őket, mert a munkájuk ellenértékét nem kapják meg? Hozzunk egy törvényi rendelkezést a váll alkozói kör becsapásáról? 1993ban azt mondtuk, kell a munkátok, szerződjetek, megéri. 1994ben azt mondjuk, változott a program, a munkátok kell, de pénzt nem kaptok. Úgy gondoljuk, hogy a Kormány nem gondolta végig, amikor ezt a rendelkezést javasolja el fogadtatni a képviselőkkel. Mi lesz akkor, ha a becsapott vállalkozók beperlik az önkormányzatokat a szerződések teljesítése végett? Mi lesz ennek a következménye? Mi lesz a következménye annak, hogyha a per végét meg nem érő vállalkozók ezrei, tízezrei cs ődbe vagy felszámolás alá kerülnek? Mi lesz ennek a következménye az alkalmazottaik esetén, akikből jelentős részben — jól láthatóan — munkanélküliek lennének? Az lesz a következmény, hogy a Kormány utána javasolni fogja, hogy a munkanélküliek díjazására f ordítandó járulékot növeljük meg? És mellesleg, miként hat egy ilyen szerződésszegésre biztató kormányötlet a szerződő felek jövőbeni szavahihetőségére? Ugyan ki mer ezután majd szerződni az önkormányzatokkal? Úgy gondoljuk, hogy ilyen ötletet becsületes e mber nem támogathat. A javaslat más részeit górcső alá véve rámutatok arra, távolról sem megnyugtató, hogy helyenként úgy tesz a javaslat, mintha egyes kiadásoknak felső határt szabna, majd néhány bekezdéssel később rendre eltörli ezeket a határokat, és ko rlátlan kifizetésre hatalmazná fel a költségvetés végrehajtásával megbízottakat. Ilyen kétszínű rendelkezések találhatók a költségvetési
