Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 9. kedd, őszi ülésszak 23. nap (341.) - A Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat és a hozzá kapcsolódó állami számvevőszéki jelentés általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - PAPP SÁNDOR, DR. (MDF)
1652 A Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat és a hozzá kapcsolódó állami számvevőszéki jelentés általános vitájána k folytatása ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Soron következik a Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása. (Az ülés vezetését dr. Szűrös Mátyás, az Országgyűlés alelnöke veszi át.) Tisztelt Országgyűlé s! Megadom a szót Papp Sándor képviselő úrnak, Magyar Demokrata Fórum. Felszólaló: Dr. Papp Sándor (MDF) PAPP SÁNDOR, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy az 1994. évi költségvetés környezetvédelmi célú lehetőségeiről teg yek néhány megállapítást. A hazai környezetpolitikában az elmúlt három évben bekövetkezett változások közül az egyik legfontosabb talán az volt, hogy megszületett ezen a területen, és érvényesül az úgynevezett feladatmegosztás elve. Ez azt jelenti, hogy a korábbi, szinte kizárólagos állami feladatvállalás mellett — ami az állam egykori totális tulajdonosi voltából volt levezethető — megjelentek az önkormányzatok, a gazdasági szféra, mi több, az állampolgárok egyre határozottabban körvonalazódó feladatai is. Az elmondottak értelmében a környezetvédelem működését és fejlesztését lehetővé tévő költségvetési előirányzatok a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium fejezetén kívül megjelennek más kormányzati szervek és minisztériumok előirányzataiban, valamint az önkormányzatok költségvetésében is. A vállalkozói szféra környezetvédelemmel kapcsolatos fejlesztési elgondolásai és tevékenysége ma közvetett információk és becslések alapján mutatható be. Megemlítendő még, hogy a gazdaság számos területén fol yik a környezetvédelmet érintő és határesetként oda is sorolható tevékenység, amelyekről azonban számszerűsíthető információk nem állnak rendelkezésre. A környezetvédelmi és területfejlesztési minisztériumi fejezet előirányzatai 1994ben az 1993. évi erede ti előirányzattal összehasonlítva a műemlékvédelemnél a kivitelező szervezetek leválasztásának pénzügyi következményeivel korrigálva viszonylag jelentősen növekednek. A viszonylag jelentős növekedés — a már korábban esedékes bérrendezések mellett — részben fedezetet nyújt a területi szervezetek növekvő feladatainak jobb ellátásához. Az elmondottak mellett az új állami feladatok — gondolok itt elsősorban a hatásvizsgálatokra — elvégzéséhez szükséges források megteremtésére is lehetőség kínálkozik. Ez tükröző dik a környezetvédelem és a természetvédelem területi szervezeteinek előirányzatnövekedésében. Ami a környezetvédelem főbb fejlesztési céljait illeti, azokról elmondható, hogy a vízgazdálkodás környezetvédelmi célú fejlesztései a fejlesztési lehetőségek 5 560%át képviselik. A 16 milliárd forintot kitevő fejlesztési költség döntő része az önkormányzatok, illetve a társulatok beruházása. Ezek a költségek mindenekelőtt a kisebb települések csatornaépítési és szennyvíztisztítási programjainak megvalósítására szolgálnak. Az 1993 — 94es programokban több mint 500 település folyamatban lévő, illetve kezdődő csatorna és szennyvíztisztító építése szerepel. Ezek teljes megvalósítási költsége megközelíti a 80 milliárd forintot. Kormányzati beruházásként folytatódik a győri, a miskolci és a pécsi szennyvíztisztító építése. A regionális szennyvízelvezetés és tisztítás céljait szolgáló fejlesztések
