Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 9. kedd, őszi ülésszak 23. nap (341.) - Kérdések - VONA FERENC, DR. (MDF) - ELNÖK (Vörös Vince): - TARJÁN LÁSZLÓNÉ, DR. környezetvédelmi és területfejlesztési államtitkár:
1620 VONA FERENC, DR. (MDF) Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Asszony! Nem tudom, előfordulte má r a tisztelt Ház történetében, hogy egy képviselő két ciklusban negyedik alkalommal kénytelen felszólalni ugyanabban a témában. Én ezt vagyok kénytelen tenni, a következők miatt. Az 57 kilométer hosszú ráckeveisoroksári Dunaág a legutóbbi évtizedben a pi henni, üdülni vágyó emberek tízezreinek került fokozott érdeklődési körébe. A különböző vízhasznosítási formák, igények maradéktalan kielégítését — főleg a Dunaág felső szakaszán — a kedvezőtlen vízminőség viszont akadályozza. Bár egy minisztertanácsi ren delet a ráckevei Dunát már több éve kiemelt üdülőkörzetté nyilvánította, a terület fejlesztésére, környezetproblémáinak megoldására korántsem fordítottak az illetékesek annyi figyelmet, mint más üdülőterületeknél — például a Balaton, a Velenceitó vagy a D unakanyar. Pedig 1985ben, '89ben és '92ben is kaptam bizonyos ígéreteket, igaz, azokat tettek nem követték. Így 1993ban a ráckeveisoroksári Dunaág vízminősége sajnos tovább romlott. Az elmúlt tíz év vizsgálati adatainak értékelésével megállapítható, hogy a nitrátfoszfát tartalom tovább nőtt a vízben, és az összes oldott anyag mennyisége is igencsak megnövekedett. Jelenleg a legfigyelemreméltóbb jelenség a Dunaág fokozódó eutrofizálódása; a vizet főleg az alsóbb szakaszon sok esetben színezik zöldesr e, barnásra a túlszaporodott algák. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat bakteriológiai vizsgálati eredményei is igen kedvezőtlen képet mutatnak. Egyes esetekben a víz oldott oxigéntartalmának jelentős csökkenése már a gazdag halállományt is veszélyezteti. Az egyremásra ismétlődő vízminőségi problémák jelzik, hogy a Dunaág már terhelhetőségének felső határán van. A ma még meglévő kényes egyensúly igen könnyen felborulhat. A vízminőségi problémák sokasodására hívja fel a figyelmet az 1993 ta vaszán észlelt vízicsigapusztulás és a nyáron tapasztalt nagyon nagy mértékű kagylópusztulás is. Hisz közel 22 mázsa kagylótetemet gyűjtöttek össze a vízügyi szakemberek, és körülbelül ugyanennyit emésztettek meg a sirályok is. Bár itt minden bizonnyal a kagylóparazita atka mellett a Dunaág vizének szennyezettsége, a vastag iszapréteg intenzív bomlása is közrejátszott. A ráckeveisoroksári Dunaág vízminőségét döntően a Duna, illetve a Dunaágat közvetlenül érő szennyvízterhelés határozza meg. A Fővárosi Csatornázási Művek délpesti üzeme, valamint a szigetszentmiklósi szennyvíztisztító is igen komoly szennyező forrás. A ráckeveisoroksári Duna vízgyűjtő területén a szennyvízelhelyezés és szennyvíztisztítás teljesen megoldatlan, nem is beszélve az illegáli s szennyvízbekötésekről. Kérdezem ezért az államtitkár asszonyt, mit kíván tenni a tárca a ráckeveisoroksári Dunaág további vízminőségromlásának megakadályozására. Elegendőnek tartjae az 1994re tervezett 13,6 millió forintot a környezeti kár elhárításá ra, hisz véleményem szerint legalább ennyi pénz kellene csak a ráckeveisoroksári Dunaág vízcseréjére. Kérdezem továbbá, a délpesti szennyvíztisztító megépítése mikorra várható, hiszen ennek megépítése — megítélésem szerint — a vízminőség javításának tal án a legfontosabb láncszeme. Végezetül kérdezem, hogy milyen összehangolt, hatékony összefogást lehet remélni a főváros és Pest megye részéről a fővárosi vízbázis közel kétharmadát jelentő ráckeveisoroksári Dunaág vízminőségének javulására. Várom államti tkár asszony válaszát. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. A kérdésre dr. Tarján Lászlóné környezetvédelmi és területfejlesztési minisztériumi államtitkár asszony válaszol. Dr. Tarján Lászlóné környezetvédelmi é s területfejlesztési minisztériumi államtitkár válasza TARJÁN LÁSZLÓNÉ, DR. környezetvédelmi és területfejlesztési államtitkár:
