Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 9. kedd, őszi ülésszak 23. nap (341.) - Kérdések - SCHAMSCHULA GYÖRGY, DR. közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter:
1616 SCHAMSCHULA GYÖRGY, DR. közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter: Tisztelt Elnök Ú r! Tisztelt Országgyűlés! Örülök, hogy a képviselő úr kérdése kapcsán az egy éve megjelent, a taxisok tevékenységét szabályozó kormányrendelettel kapcsolatos félreértések egy részének eloszlatására nyílik módom. Ugyanakkor sajnálatosnak tartom, hogy képvis előtársaim között van olyan, aki csak egy szűkebb csoport érdekeit állítja a középpontba, és a többség sérelmeit idáig elmulasztotta megemlíteni. A taxistevékenység szabályozását közismerten az indokolta, hogy e téren az előző é vekben kialakult kaotikus helyzet a társadalmi közérzetet is zavaró tényezővé vált. A szakmai érdekképviseletek, általuk a becsületes taxisok kezdeményezése, majd közreműködése és egyetértése alapján született meg a 142/1992. október 27. számú kormányrende let és a végrehajtásáról szóló miniszteri rendelet. Olyan szabályozást kívántunk készíteni, amely: 1. figyelembe veszi és védi a szolgáltatást igénybe vevők érdekeit a vállalkozáshoz képesítés, vagyoni biztosíték és taxióra megkövetelésével; 2. illeszkedik a gazdasági környezethez a számlaadás előírásával; 3. igazodik a nemzetközi előírásokhoz és gyakorlathoz a légszennyezés csökkentésére, valamint kaució letételére vonatkozó előírásokkal, és így a szolgáltatóknak tárgyi és személyi feltételekt ír elő. Megí télésem szerint a jogok és kötelezettségek csak együtt érvényesülhetnek, és az, hogy a taxisnak joga legyen a tevékenységet folytatni s ezért jövedelmet szerezni, kötelezettség vállalásával is együtt kell járjon. A képviselő úr kérdéseire pedig a következő ket válaszolom: 1. Ön jogtalannak ítéli meg a vizsgakötelezettséget, amíg a Magyar Köztársaságban nincs olyan szakma, amely kellő és igazolt felkészültség hiányában gyakorolható lenne. A díjat illetően nem elhanyagolható az a tény, hogy a képzési és vizsga díj, amely tapasztalataink szerint mintegy 1000018000 forint, költségként elszámolható és így az adóalapot csökkentő tényező. Sajnos, az sem felel meg a valóságnak, amit ön mond, hogy a 1020 éves gyakorlattal rendelkező "taxisprofesszorok" a gépjárműveze tés terén nagy biztonsággal vonhatók ki a vizsgakötelezettség alól. Szomorú tapasztalat, hogy a KRESZvizsgán az ilyen idős taxisok 3540%a elbukott. 2. A taxióracserével kapcsolatban a pénzügyminiszteri szabályozás a következő: az igaz, hogy az óra 32 us quve 41000 forintba kerül, de a taxamétervásárláshoz '94. január 1jéig 30000 forint, utána pedig 20000 forint kedvezmény jár, és a fennmaradó összeg költségként elszámolható, ezáltal a taxis vállalkozó jövedelemadóalapja is csökken. Ezzel a kedvezménnye l a 2000 — 11000 forint többletkiadás mintegy 40%át az állam átvállalja, tehát a vállalkozónak mintegy 1200 usque 7000 forintba kerülhet a csere. 3. A műszaki vizsga, azaz a közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi követelmények személygépkocsikra, köztük a taxira is egységesek. Az eltérés mindössze annyi a személytaxik esetében, hogy 1994. évtől az ENSZ szakmai szervezetei által kialakított légszennyezéscsökkentő normákat megköveteljük, amelyeket Európa többi országa is bevezetett. 4. A kaucióról, azaz va gyoni biztosítékról szólva, mely NyugatEurópában teljesen általános és bevett gyakorlat, el kell mondanom, hogy kizárólag az utasok más módon nem fedezhető kártérítési igényeinek kielégítésére használható fel. Ezen előírásnak háromféle módon lehet megfele lni: … (Az elnök poharát kocogtatva figyelmeztet az időre.) … készpénzletéttel, bankgaranciával vagy a szakmai érdekképviseleti szerv kezesi nyilatkozatával. Végezetül megnyugtatom képviselőtársamat, hogy nem a becsületes taxisok pályáról való leszorítása volt a cél, hanem a többségnek, a taxit igénybe vevő állampolgároknak a személyi biztonsága, valamint környezetünk védelme és megóvása. Kérem, fogadja el a válaszomat és
