Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. szeptember 13. hétfő, őszi ülésszak 3. nap (321.) - A Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat, a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság ügyészségének egyes feladatairól szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK(Szabad György): - BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter:
162 kezelhető — megindította beszivárgását ezekbe az országokba, és az öt célorszá g között Magyarország is szerepelt. Úgy tűnik, egyesek azt mondják, hogy ennél lényegesen veszélyesebbek és már előrehaladottabbak a keleti irányból történő hasonló kapcsolatok, illetve azoknak a következményei. A jelenleg aktuális, tehát a legutolsó Figye lőnek egy rendkívül figyelemreméltó tanulmánya pedig azt elemzi és azzal a döbbenetes adattal szolgál, hogy 1992ben Magyarországon a feketegazdaság meghaladta az 550 milliárd forintot, ami azt jelenti, hogy a nemzeti össztermék 2324%a lényegében a feket egazdaságból származik. Ennyi pénz forog a magyar gazdaságban jelen pillanatban ellenőrizhetetlenül. A szerző ennek mintegy 60%át becsüli a korrupcióból és a csalásból származó bevételeknek. Olaszországban ez az arány, a 2324% a legrosszabb időben sem ha ladta meg a 2021%ot, tehát ilyen szempontból meglehetősen nehéz helyzetben van, talán azt mondanám, hogy veszélyhelyzetben van Magyarország. A logikai kör tehát itt bezárul, a feketegazdaság kritikus értéket ért el, a korrupciónak ez a melegágya. Ebben a pillanatban megjelennek ilyen esetben a külföldi szervezetek. A veszélyes jelek erre Magyarországon megvannak, ilyenek a bank- és olajbotrányok. Ez az a küszöb, amikor megjelenik a korrupció a politikában is, mint ahogy néhány hivatalos magyar nyilatkozat arról beszélt, hogy még nem tartunk ott, de azon a küszöbön állunk, amely rendkívül veszélyes stádiumnak nevezhető. Fentiek alapján komolyan fel kell tenni a kérdést, jó úton járunke, valóban célszerűe a Magyarországon az ügyészség felügyelete alá tarto zó olyan vizsgálati részeknek, mint amilyen a vizsgálóbírói intézmény — amely, ha nem is hasonlítható össze teljesen a jogrendszer, de megfelel körülbelül az olasz magisztrátusoknak — a Kormány alá rendelése? Megítélésem szerint nem célszerű jelen pillanat ban. Abban az időszakban, amikor az olaszok rendkívül örülnek, és hálát adnak parlamenti képviselőiknek, hogy öt évvel ezelőtt nem engedték ezt a felügyeletet létrehozni, nem engedték a független magisztrátusokat az igazságügyi minisztérium alá rendelni, n em nagyon tartom célszerűnek az előbb általam vázolt veszélyhelyzetben — ami igenis nagyon sok adattal alátámasztható ma már — ezt jelen pillanatban megtenni. Úgy érzem, nincsenek meg azok a kellő alkotmányos és szervezeti garanciák, nincs meg az az önálló vizsgálóbírói rendszer, amire múlt alkalommal Hack Péter, Áder János és — természetesen más előjellel — Kutrucz Katalin képviselő asszony is utalt. Ezek jelen pillanatban még messze vannak, még messze vagyunk a legfelsőbb igazságügyi tanács létezésétől. M egítélésem szerint tehát ne legyünk pápábbak a pápánál — ha már Olaszországról van szó — , és addig ne fogadjuk el az ügyészségnek a Kormány felügyelete alá való helyezését, amíg ezek az alkotmányos garanciák nem állnak fenn és nem következnek be Magyarorsz ágon. Intő példa ez az olasz példa. Amennyiben tényleg becsüljük az olaszokat azért, hogy vizsgálóbíróikat, magisztereiket olyan felhőtlen módon ünnepelték, mint ahogy Olaszországban ez történt, és a közvéleménykutatások szerint — kicsit talán szomorú — O laszországban ma első helyen a legnépszerűbb emberek a vizsgálóbírók és a magiszterek, úgy gondolom, hogy számunkra is célszerű, legalábbis átmenetileg ennek a helyzetnek a fenntartása. Amennyiben Milánó népe így ünnepelte az ő vizsgálóbíráit, az ő magiszt ereit, akkor azt hiszem, mi is a saját kiváló vizsgálóbíróinkat, kiváló ügyészeinket — hiszen nincs jobb kifejezés erre Magyarországon — méltán ünnepelhetjük a jövőben, amennyiben ilyen független, s mindenkitől valóban befolyásmentesen tudják tevékenységük et a jövőben végezni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK(Szabad György) : Köszönöm. Szólni kíván Balsai István igazságügyminiszter úr. Felszólaló: Dr. Balsai István igazságügyminiszter BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügyminiszter:
