Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 2. kedd, őszi ülésszak 21. nap (339.) - A Magyar Köztársaság és a Horváth Köztársaság közötti baráti kapcsolatokról és együttműködésről szóló szerződés megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat együttes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SZABAD GYÖRGY, az Országgyűlés elnöke: - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - HÖRCSIK RICHÁRD, DR. (MDF)
1481 kapcsolatok. Számos fontos magas szintű találkozóra került sor, beleértve parlamenti találkozókat, és — hadd mondjam — az érintett külügyi bizottságok közötti kapcsolatokat is. (16.50) A szerződésekből csupán egyetlen elemet szeretnék aláhúzni, a kisebbségi jogok rendezésének kérdését, azzal összefüggésben, hogy közismerten ez nem magyar, nem horvát, nem szlovén ügy, hanem a térség stabilitásának egyik alapvető tényezője. Az etnikai, a kulturális, a nyelvi, a vallási identitás megőrzésére történő utalás, az anyanyelvhasználat szabadságára történő utalás, vagy a diszkrimináció kizárása az alapszerződésekben úgy magyar — horvát, mint magyar — szlovén vonatkozásban rendkívül fontos. Mindezek alapján, tisztelt Ház, a külügyi bizottság amikor megvitatta a két szerződést, mindkettőt az O rszággyűlés elé egyhangú szavazással elfogadásra javasolta. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Szabad György elnök úr kér szót. Kérem! Felszólaló: Szabad György, az Országgyűlés elnöke SZABAD GYÖRGY, az Országgyűlés elnöke: Tisztelt Országgyűlés! Az elhangzottak után csak nagyon kevés a mondanivalóm, de ezt a keveset fontosnak tartom. A magyar Parlament az első volt, amelyik a horvát és a szlovén parlamenttel felvette a kapcsolatot, és ez a kapcsolatfelvétel, majd a személyes találkozás, úgy gondolom, kellő időben járult hozzá a bizalom kialakulásához, és ahhoz, hogy most elértünk a megkötött szerződések törvénybe iktatásához. Én úgy gondolom, hogy a történelemre visszapillantva elmondhatjuk, hogy véglegesen lezárult egy olyan történelmi korszak, amikor különböző hatalmaknak és hatalmi erőknek módjuk volt az oszd meg és uralkodj politikáját ezekkel a nemzetekkel szemben érvényesíteni, véget ért az a korszak, amikor a formális barátságot parancsolták számunkra, és elérkezett az a korszak, amikor közös érdekeink alapján alakítjuk a baráti viszonyt és a közös parlamentáris demokrácián épülő jogállamok közötti barátságot. Én nagyon bízom benne, hogy ez egyúttal azt is jelenti, hogy az itt és az ott élő nemzetiségek számára is a jogá llam, a parlamentáris demokrácia a nemzeti identitás megőrzését és a kapcsolatok erősítését fogja szolgálni. Én azt remélem, hogy most egy olyan alapot fektettünk le, amelyre népeink mint egy jó fordulat mérföldkövére fognak visszatekinteni. Köszönöm a fig yelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Megadom a szót Hörcsik Richárd képviselő úrnak, Magyar Demokrata Fórum. Felszólaló: Dr. Hörcsik Richárd (MDF) HÖRCSIK RICHÁRD, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar — szlovén bará tsági és együttműködési szerződéssel kapcsolatban engedjék meg, hogy elmondjak néhány nagyonnagyon rövid gondolatot. Olyan képviselőként teszem ezt, mint aki az elmúlt két év során egy kicsit szorosabban kísértem figyelemmel Szlovénia életét. Ugyanis az E urópa Tanácsban a jogi bizottság rapotőrjeként részt vettem Szlovénia Európa Tanácsi tagfelvételének a folyamatában. Így többször nyílt alkalmam, hogy személyesen is meggyőződhessek Szlovénia példásan rendezett alkotmányos rendjéről. Tisztelt elnök úr! Az előttünk lévő magyar — szlovén alapszerződésnek úgy vélem, ma KözépEurópában mintaértéke van. Az Európa Tanács jogi bizottsága ez év májusában készült jelentése nem véletlenül hangsúlyozza, hogy ez a szerződés — idézem — "más európai országok számára is mi ntául kell hogy szolgáljon".
