Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 2. kedd, őszi ülésszak 21. nap (339.) - A Magyar Köztársaság és a Horváth Köztársaság közötti baráti kapcsolatokról és együttműködésről szóló szerződés megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat együttes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KELEMEN ANDRÁS, DR. külügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1477 Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Most szünet következik. Határozathozatalokkal folytatjuk munkánkat. Kérem, hogy biztosítsák a határozatképességet! 16 óra 15 perckor folytatjuk munkánkat. (A szünet 15 óra 56 perctől 16 óra 31 percig tartott. — Az elnöki széket dr. Szűrös Mátyás foglalja el. — Jegyzők: dr. Kóródi Mária, dr. Szabó Lajo s.) A Magyar Köztársaság és a Horváth Köztársaság közötti baráti kapcsolatokról és együttműködésről szóló szerződés megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat együttes vitája ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Kér em, foglalják el helyüket az ülésteremben. Határozathozatal következik. (Rövid szünet után.) Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! A napirendi pontok sorrendjében változtatást eszközölünk, tudniillik az 1992. évi zárszámadással kapcsolatban még két bizo ttság ülésezik. Ezért előbbre hozzuk a baráti kapcsolatokról és együttműködésről szóló szerződések tárgyalását, illetve határozathozatalát. Kérem, képviselőtársaimat szólítsák be a folyosókról. Tisztelt Országgyűlés! Tehát soron kö vetkezik a Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság közötti baráti kapcsolatokról és együttműködésről szóló szerződés megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat vitája és határozathozatala. Az előterjesztést 12837es számon kapták kézhez kép viselőtársaim. Megadom a szót dr. Kelemen András államtitkár úrnak, a napirendi pont előadójának. Dr. Kelemen András külügyminisztériumi államtitkár együttes expozéja KELEMEN ANDRÁS, DR. külügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, Elnök Úr. Engedjék meg mindenekelőtt, és engedje meg nekem elnök úr, hogy együtt tartsam meg az expozét a horvát és a szlovén alapszerződés vonatkozásában, annak számos összefüggő eleme miatt. Köszönöm. Tisztelt elnök úr! Tisztelt Országgyűlés! Eng edjék meg mindenekelőtt, hogy egy személyes megjegyzéssel kezdjem előterjesztésemet. Zágrábban járva örömmel hívták fel a figyelmemet arra, hogy a Jellasicsszobor immár nem Budapest felé mutat. A mese nyelvében ismerős emberek számára jelképül vehető ez a tény annak a jelzésére, hogy az első világháború végén olyan látványosan fellángoló magyarellenes közhangulat többek között a függetlenséget elősegítő és a háborús sebeket enyhítő magyar magatartás hatására az egymásrautaltság felismerésének adott helyet. Az 1989ben megindult közép- és keleteurópai változások, a Kelet és Nyugat szembenállásának megszűnése magával hozta a jugoszláv szövetségi rendszer szétzilálódását majd teljes felbomlását. A magyarországi rendszerváltással párhuzamosan új, független áll amok jöttek létre a volt Jugoszlávia területén. Ez a tény jó kiindulási pontot adott ahhoz, hogy a korábbi kötöttségektől megszabadulva, új alapon indítsuk el a kapcsolatfejlesztést a volt jugoszláv köztársaságokkal. A legátfogóbb és legerőteljesebben fejl ődő kapcsolatrendszert a Szlovén Köztársasággal és a Horvát Köztársasággal alakítottuk ki. E folyamat kezdetét 1992. január 16a jelenti, amikor az Európai Közösséggel egy időben elismertük a független Szlovéniát és Horvátországot. Ezután rögtön mindkét ál lammal nagyköveti
