Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 1. hétfő, őszi ülésszak 20. nap (338.) - A nemzeti környezet- és természetpolitikai koncepció kidolgozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - PAPP SÁNDOR, DR. (MDF)
1411 így azt hiszem, hogy erről a jövőképről az egyes kormányok úgy mondhatnának véleményt, hogy a kormányprogramjukban ebből bizonyos részeket tudnak vagy nem tudnak vállalni, s nyilvánvalóan egy jövőképnek a kialakulása tö bb kormányzati cikluson keresztül valósulna meg. Mint ahogy említettem, a leglényegesebb az lenne ebben a jövőképben, hogy ebben megjelenne az a tudományos háttér, amely rendelkezésre áll, felmutatva a lehetőségeket és korlátokat csupán tudományos és szakm ai oldalról megközelítve, függetlenül pártoktól, parlamentektől és kormányoktól. Tisztelt képviselőtársaim! Mint említettem, a koncepciót és nevezetesen az országgyűlési határozatot az tette szükségessé, hogy Magyarországon nincs környezetvédelmi program, jó program, nincs könyezetvédelmi és természetvédelmi terv, amelyben — hasonlóan a nyugati államokhoz — vannak bizonyos prioritások, rangsorok, csekekvési irányok, elképzelések, és mindezeket tudományosan, illetve számszerűsítve is alátámasztanák. Ezekből tulajdonképpen világosan kitűnik, mármint kitűnne, ha ilyen lenne nálunk, hogy melyek a döntő és fontos kérdések, mit kell cselekednünk rövid, illetve hosszú távon, melyek a fontos és kevésbé fontos kérdések, amelyek nyilván ennek megfelelően jelennének me g egy adott törvényben, akár kormányzati oldalról történne az előterjesztés, akár a Parlament oldaláról. Ahogy az előzőekben már említettem, én a "koncepció" szó helyett szívesebben látnám a nemzeti környezet- és természetpolitikai jövőkép megfogalmazását. Természetesen attól függetlenül, hogy nem így szerepel az anyagban, hiszen az energiapolitikai koncepció, közlekedési koncepció is így szerepelt, én azt gondolom, a Kormány nyugodtan kidolgozhat egy ilyen jövőképet, amely egy hosszabb ciklust, hosszabb id őintervallumot ölelne fel. Ahhoz, hogy egy ilyen hosszabb intervallumot tudjon felölelni, ehhez először meg kell határozni a célt és a célhoz vezető utat. Az útnál tulajdonképpen arról van szó, hogy milyen feltételekre, milyen döntésekre és milyen sorrendi ségre van szükség. Mindezeknél, amikor ezt a jövőképet felvázoljuk, azt gondolom, hogy a döntő és az alap a megalkotásnál csak a fenntartható fejlődés lehet, amely nyilvánvalóan az ökológiai rendszerek fenntarthatóságát jelenti, hiszen itt a fenntartható f ejlődésről nagyon sokszor különböző lobbyk, különböző érdekcsoportok mást és mást gondolnak. A gazdaságot ezután ehhez a fenntartható fejlődéshez kell igazítani. A fenntartható fejlődés elvéből kiindulni, és azt a gazdasággal harmonizálva kell megalkotni. Gyakran felmerül a kérdés — és ez probléma is — , hogy milyen a viszonya a kormányprogramhoz ennek a jövőképnek. Mint említettem, én azt hiszem, ezt csak úgy lehet a leginkább meghatározni, hogy a jövőkép a nagy egész, amit el szeretnénk érni, é s ennek egy része lehet a kormányprogram, és ez a jövőkép néhány évtizedes időintervallumot felölelve különböző kormányok által kerül megalkotásra. Tisztelt képviselőtársaim! Mindamellett, amikor arra kérem önöket, hogy támogassák ezt az országgyűlési hatá rozatati javaslatot, egy dologra fel szeretném hívni a figyelmüket, hogy Nemzeti Megújhodási Programmal rendelkeztünk, nagyon jó környezetvédelmi programmal rendelkezett itt minden párt, amikor bekerültünk, ezzel szemben a törvényalkotásban ezek a környeze tvédelmi prioritások, környezetvédelmi érdekek nem jelentek meg. Tehát alkothatunk mi bármilyen jó környezet- és természetpolitikai koncepciót vagy jövőképet, ha ezek a jövőben sem jelennek meg a törvényhozásban, akkor azt gondolom, hogy teljesen fölöslege s a munkánk, és a környezetért, a természetért nem tettünk semmit. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Megadom a szót dr. Papp Sándor képviselő úrnak, Magyar Demokrata Fórum. Felszólaló: Dr. Papp Sándor (MDF) PAPP SÁNDOR, DR. ( MDF)
