Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 1. hétfő, őszi ülésszak 20. nap (338.) - Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - VARGA MIHÁLY (FIDESZ)
1402 Mivel több képviselőtársunk nem jelzett hozzászólási szándékot, a részletes vitát lezárom. A határozathozatalra várhatóan a jövő heti ülésünkön kerül sor. Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény mó dosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása. Az előterje sztést 12183as számon kapták kézhez képviselőtársaim. Kérdezem, ki kíván felszólalni. Kérem, jelezzék. Megadom a szót Varga Mihály képviselő úrnak, Fiatal Demokraták Szövetsége. (19.00) Felszólaló: Varga Mihály (FIDESZ) VARGA MIHÁLY (FIDESZ) Elnök Ú r! Tisztelt Ház! Szeretnék nagyon rövid lenni, hiszen ennek a törvényjavaslatnak a vitája múlt ülésünkön kezdődött meg, és azt hiszem, hogy a legtöbb lényegi érv, amit ennek a módosításnak a kapcsán el lehet mondani, már elhangzott. Mégis engedjék meg, hog y néhány rövid kiegészítést tegyek a korábban elhangzottakhoz. Először én is azt a kérdést járnám körül, hogy érdemese egy törvényt négy év alatt négyszer módosítani? Bizonyára igen, ha a Kormány ezt indokoltnak látja. Tehát találhatnánk olyan okokat, ame lyekkel ezeket a módosításokat meg lehetne magyarázni. Ám jómagam is úgy gondolom, hogy az általános jogbiztonság elvét akkor, amikor egy ilyen fontos törvényjavaslatot, amely az adózók mindennapjait közvetlenül érinti, módosítani nem célszerű. Érdemesebb lett volna az 1990es elfogadás után megvárni egy vagy két évet, amíg ezek a tapasztalatok összegyűjthetők, azután ezekkel az érvekkel nekilátni egy nagyobb, átfogóbb módosításnak, és nem minden évben kis, apróbb kiigazításokat, finomításokat végezni magán a törvényen. Valóban igaza van államtitkár úrnak, amikor az expozéban azt mondta, hogy az adómorál, az adó kijátszása, kikerülése indokolttá teszi azt, hogy ennek a törvénynek a módosítására sor kerüljön. Valóban emiatt az érv miatt a FIDESZ parlamenti fr akciója el tudja fogadni azt, hogy kerüljön sor a törvény módosítására. Bár emlékeztetni szeretnék rá — és azt hiszem, hogy az itt ülő Szigethy képviselőtársam is emlékszik — , amikor tavaly vagy tavalyelőtt, nem emlékszem már pontosan, mindketten fölhívtuk azokra a veszélyekre a figyelmet, amelyeket most a törvénymódosításban a Kormány részben orvosolni kíván. Bizonyára államtitkár úr is emlékszik rá. (Dr. Becker Pál igenlően bólogat.) Tehát részben valóban indokolt a törvénymódosítás, részben ennek megvann ak a maga veszélyei. Indokolt, amikor olyan kiigazításokat végzünk rajta, amelyeket később elfogadott törvények szükségessé tesznek. Például a helyi adókról szóló törvény kiigazítása. Indokoltnak tűnhet ez akkor, amikor egy olyan általános társadalmi hangu lat van, amely szükségessé teszi az adók szigorítását. Én mégis úgy gondolom, hogy ennek a módosításnak a többsége nem igazán erről szól. És mindjárt indokolni is kívánom, hogy miért. Ugyanis úgy gondolom, hogy a módosítók abba a csapdába kerültek, amelyet — mint államtitkár úr utalt rá — az országjárás során különböző vállalkozóktól, polgároktól véleményként hallott. Szigorítani kell az adózás rendjéről szóló törvényt, szigorítani kell az eljárást, emelni kell a bírságtételeket, és lehetőleg minél szűkebb körre vissza kell szorítani azt a feketének vagy szürkének nevezett gazdaságot, ami az adózás átfogó módosítását indokolttá teheti.
