Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 1. hétfő, őszi ülésszak 20. nap (338.) - Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - KOVÁCS PÁL, DR. (MSZP)
1394 Ugyancsak különös a sorsa ezeknek a javaslatoknak azért is, mert vannak köztük olyanok is, amelyek beépültek egy munkaanyagnak nevezett anyagba, amely 1993. szeptemberi dátumot visel ann ak ellenére, hogy néhányat közülük a költségvetési bizottságban nem támogatott az előterjesztő. Melyeket tartjuk mi olyan fő kérdéseknek, amelyhez módosító indítványt láttunk szükségesnek tenni? Ilyen, amiről Kovács képviselő úr az imént szólt, hogy a törv ény vagy ez a törvény szóljone az úgynevezett elismert pénztárakról. Mi azt mondjuk, és végigvezetjük több módosító indítványon, hogy az elismert pénztárakról ne essék szó ebben a törvényben. Nem zavar bennünket az, hogy a törvény címe az, hogy "Önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló törvény" hiszen ha a tartalmának nem felel meg, a címen mód van változtatni. Mi azt gondoljuk, hogy a fogalommeghatározás szintjén sem kellene az elismert pénztáraknak megjelenni ebben a törvényben. Ehhez kapcsolódik a z, hiszen ez adja a tartalmát az előző gondolatnak, hogy milyen szolgáltatásokat írjon le a törvény. Olyanokat, amelyek kiegészítik, vagy amelyek helyettesítik, pótolják ennek a törvényjavaslatnak a kifejezéseit, a társadalombiztosítási ellátásokat. Mi azt mondjuk, és módosító indítványokon átvezetjük, hogy kizárólag a kiegészítőellátásokról szóljon ez a törvény, és ne jelenjen meg a pótló és a helyettesítő szolgáltatásellátás fogalma. Mindent, ami erre vonatkozik, elhagyni javasolunk. Fontosnak tartottuk azt, hogy határozza meg a törvény pontosabban, mint ahogy azt a javaslat teszi, hogy mi a szerepe a pénztárak létrejöttében a bíróságoknak, bejegyzéssel vagy nyilvántartásba vétellel jöjjeneke ezek létre? Itt a kérdés természetesen nem stiláris. Arról van szó, hogy a cégbejegyzés vagy az alapítványokra vonatkozó szabályok szerint vegye nyilvántartásba a bíróság ezeket a szervezeteket. Mi azt javasoljuk, hogy érvényesüljön az a fajta megalakulás, létrejövetel, amely az alapítványokat jellemzi, és ezt a gond olatmenetet is több módosító indítványon vezetjük át. Javasoljuk azt, hogy a pénztárak közül azok, amelyeknek a szolgáltatásai közel állnak egymáshoz, amelyek ezenfelül finanszírozás tekintetében is azonos elvűek, működési elveik is azonosak vagy nagyon kö zel állnak, azok működhessenek egy szervezeten belül. Ez azt jelenti másként — ahogy a módosító indítványban megfogalmazzuk — , hogy a nyugdíjbiztosítással foglalkozó kiegészítőpénztárak ne hozhassanak létre egészségüggyel, egészségügyi szolgáltatással műk ödőt is, de azok, amelyek egészségügy körében nyújtanak kiegészítőellátást, azok működhessenek egy szervezeten belül is. Itt már szóba került a bizottsági előadók felszólalásában az, hogy nagy vita volt a munkáltatói tag, egyáltalán a munkáltató és a kieg észítőpénztárak viszonyáról. Mi is úgy gondoljuk, hogy ez egy indokoltan vitatott területe ennek a törvénytervezetnek. Több módosító indítványunk érinti ezt a szférát. Én egyetlenegyről teszek említést, amely arról szól, hogy nem tartjuk indokoltnak azt, hogy a munkáltatói tag csak a pénztár egyetértésével szüneteltethesse tagságát. Tettünk módosítást — és ezek közül van, amelyiket támogatnak is a bizottságok — a pénztár szerveire, szervezeteire vonatkozóan. A törvényjavaslatban a küldött- és részközgyűlés ek a közgyűlés melletti fórumként jelennek meg. Mi azt javasoljuk, hogy a küldöttgyűlés és részközgyűlés a közgyűlést helyettesítő fórum legyen — ezek a javaslatok kaptak támogatást a bizottságban is. Természetesen azt a gondolatot végigvezetve, hogy itt m ost kiegészítőellátást nyújtó pénztárakra vonatkozó törvény születik, azt meg kívánjuk jeleníteni abban is, hogy a pénztár milyen szolgáltatásokat nyújthat, milyen ellátásokat nyújthat. Ezért tartjuk indokoltnak, hogy a
