Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 1. hétfő, őszi ülésszak 20. nap (338.) - A Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint a hozzá csatlakozó Állami Számvevőszék jelentése részletes vitája - LAKOS LÁSZLÓ, DR. (MSZP)
1387 LAKOS LÁSZLÓ, DR. (MSZP) Köszönöm a szót, Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Köztársaság 1992 . évi költségvetésének végrehajtása tárgyalása fontos azért, mert ellenőrzési lehetőséget teremt a Parlament számára a végrehajtásáról, és fontos azért is, mert az eredményekből, a folyamatokból következtetéseket vonhatunk le a jövőre vonatkozóan. Én megvi zsgáltam az 1992es költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést, és abból is megállapítható, hogy az agrártörvénykezés, az agrárpolitika súlyos hibái sodorták a mezőgazdaságot ennyire mély válságba. Miről van szó? Arról, tisztelt képviselőtársaim, hogy am ikor a mezőgazdaság súlyos gondokkal, súlyos tőkehiánnyal küzd, milliárdok sorsa bizonytalan, milliárdok nem jutnak el azokhoz a termelőkhöz, vállalkozókhoz, akiknek azt szánták, és akiknek erre múlhatatlanul szükségük lett volna. A kárpótlásról, a szövetk ezetekről, az állami vagyonról intézkedő törvények olyan strukturális változásokat írtak elő, amit az erdészeti szakigazgatás jelenlegi rendszere nem képes követni, befolyásolni. A gazdálkodók — pénzügyi problémáik miatt — nem képesek teljesíteni az erdőfe nntartási járulék befizetési kötelezettségeit, az átalakuló, széteső vagy jogutód nélkül megszűnő termelőszövetkezetek, állami gazdaságok kezelhetetlenek az alap bevételi forrása számára. Az erdőgazdálkodók megtagadták a járulékok fizetését, és az erdészet i alap is megtagadta a kifizetéseket. Ugyanis a felhalmozódott erdőfelújítási költségeket a szakágazat már nem tudja kigazdálkodni. Az alap működése csak az erdőgazdaságokra terjed ki. Tisztelt Országgyűlés! Az ország erdei az FMtől függetlenítették maguk at. A földvédelmi alap ügye sem különb. A rekultivációs előirányzat 11%a teljesült csupán, mert a szövetkezetek átalakulása és az állami gazdaságok privatizációja kapcsán előállt bizonytalan tulajdonosi helyzet sem kedvezett a rekultivációnak. A halászatf ejlesztési alap felhasználása a következő képet mutatta: felhasználás 57%, tartalék 43%. A vadgazdálkodási alap felhasználása még ennél is rosszabb: felhasználásra került az alap költségvetésének 52%a, tartalékot képeztek annak 48%ából. Az FMtárca kutat ási alapja: az állami megbízásokra, kutatásokra 11 millió forint megtakarítás, amelylyel 18 millió tartalék keletkezett. Úgy tűnik, hogy a többi területen — de különösen a kutatások terén — sem voltak képesek ösztönzésre érdemes célt találni. Vagy inkább t alán maradjon meg a pénz, amíg a gazdaság nem áll át a kijelölt útra? A szocialisták agrárprogramja alapján a költségvetés tárgyalásakor is elfogadhatatlannak tartottuk az állami támogatások ilyen mértékű elvonását. Különösen a feneketlen költségvetés fold ozgatására, de hogy ez se kerüljön felhasználásra, el sem tudtuk képzelni. Az FM központi letéti számla '92ben nem más, mint egy zűrzavar — a hivatalos értékelés után — , a felhasználás 71%a a szakember állami támogatásból átmenetileg szabad pénzeszközkén t értékpapírvásárlásra fordítódott. Összefoglalóan: a többmilliárdos erdészeti alap csak részlegesen működik, mert az erdészeti szakigazgatás jelenlegi rendszere nem képes követni, befolyásolni a strukturális változásokat. Szabadon vághatók az erdők, nem kap támogatást a telepítő. A földvédelmi alap felhasználása '92ben: földvédelemre 10%, értékpapírvásárlásra 34%, tartalékképzésre 50%. Közben az ország és a Ház is a termőföldünkért és a természetvédelmi területeinkért érzett aggódással van tele. A szake mbertámogatási alapból pedig a költségvetést finanszírozta gyakorlatilag az FM.
