Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 1. hétfő, őszi ülésszak 20. nap (338.) - Az ülés megnyitása - Napirend előtti - ZÉTÉNYI ZSOLT, DR. (MDF) - ELNÖK (Szabad György): - BOROSS PÉTER, DR. belügyminiszter:
1363 Köszönöm. Zétényi Zsolt képviselőtársunk A médiumokkal kapcsolatos problémák tárgyában címmel kíván napirend előtt felszólalni. Határozathozatal következik. Kérdezem az Országgyűlést, kívá njae meghallgatni Zétényi Zsolt napirend előtti felszólalását? Most kérem állásfoglalásukat. (Megtörténik.) Köszönöm. Az Országgyűlés 170 szavazattal, 48 ellenében, 38 tartózkodás mellett úgy döntött, hogy meg kívánja hallgatni Zétényi Zsoltot. Képviselő urat illeti a szó. Dr. Zétényi Zsolt (MDF) ZÉTÉNYI ZSOLT, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm a szót. Az országgyűlési képviselők nemzetpolitikai csoportjának, '56os körének és Mikó Imrekörének tagjai, más — népben, nemzetben go ndolkodó — képviselőkkel együtt, aggodalommal figyelik a tömegtájékoztatás működését és szellemiségét. A Magyar Rádióban és a Magyar Televízióban hosszú ideig nem kaptak kellő helyet és szerepet a magyar műveltség és történelem hagyományos, máig élő értéke i. Nem kapott kellő védelmet és megbecsülést a magyar nemzet mint különleges, sajátos, az európai értékrenddel harmonizáló, de attól értékes tulajdonságaiban különböző, ezáltal a világot gazdagító valóság. A Magyar Rádió és Televízió által sugárzott műsoro knak jelentős része, nem említve az írott sajtót, közömbösséget és ellenérzést sugallt közösségi értékeinkkel, irodalmunkkal, zenénkkel és művészetünkkel szemben akkor, ha a sajátosság méltóságának halvány jelét észlelte. E soha és sehol nem létezett világ polgári szellemben számtalan műsor született meg akkor, amikor a magyar közösség a külső és a belső nehézségek, fenyegetések mindennapos szorításában önbizalomra, önbecsülésre és mások megbecsülésére tart igényt. Ilyen körülmények között a Magyar Televízió felelős vezetője és a Magyar Rádió felelős vezetője munkáltatói jogát késve gyakorolva lépéseket tett a tömegtájékoztatási eszközök működésének zavartalanságáért olyan körülmények között, amikor éppen a magyar nemzet jó hírét és megbecsülését csorbító feg yelmi vétség alapos gyanúja merült fel, és egyúttal meglevő és el nem látott munkakörök betöltése vált szükségessé. Meggyőződésünk, hogy a közszolgálati televízió és rádió zavartalan működésének feltételeit folyamatosan biztosítani kell, meggátolva az orsz ág tekintélyének csorbítását, elejét véve az olyan irányzatos és hazug műsoroknak, amelyek minden magyar polgárnak ártanak Magyarország hamis bemutatásával. A sajtószabadság a közösség tájékoztatását és a közösségről való helyes tájékoztatást jelenti. Enne k szavatolását várjuk és elvárjuk mindenkitől, akinek ebben jogai és kötelezettségei vannak. Nem ismétlődhet meg az a botrány, hogy 1956. október 23ának évfordulóját egyesek, közalkalmazottak, a jogegyenlőségért és esélyegyenlőségért, az igazi szabadságér t minden megkülönböztetés nélkül 1956ban is küzdő magyar nép kárára használják fel a tömegtájékoztatásban, minden következmény nélkül. A jogok érvényesítésének és a jogsérelmek orvoslásának megvannak a maguk fórumai, ezért tiltakozunk az ellen, hogy a rád ió és a televízió belső ügyei pártpolitikai csatározások tárgyául szolgáljanak. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Boross Péter belügyminiszter úr kíván szólni. (Mádai Péter: Frakciótámogatás?) Dr. Boross Péter belügyminiszter BOROSS PÉTER, DR. belügyminiszter:
