Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. október 27. szerda, őszi ülésszak 19. nap (337.) - Az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (VÖRÖS VINCE): - KATONA BÉLA, DR. az MSZP képviselőcsoportjának vezérszónoka:
1333 rendelkezé seit, melyek szerint hat év elteltével a törvény hatályát veszti, illetőleg melyek a nyilvántartások adatait 30 éves időtartamra zárolják. Mint a bevezetőben jeleztem, több esetben került már a tisztelt Ház elé a jelenlegihez hasonló témájú törvényjavaslat , és a Kormány 1992 nyarán viszszatért javaslatát követően került sor az előttünk lévő törvényjavaslat kidolgozására. Az eltelt időszak közéleti eseményei alátámasztják, hogy sok megoldásra váró probléma van e területen, ezért javaslom az egyes fontos tisz tségeket betöltő személyek ellenőrzéséről szóló törvények elfogadását. Köszönöm a türelmüket. (Taps.) ELNÖK (VÖRÖS VINCE) : Köszönöm. Megadom a szót dr. Katona Béla képviselő úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja vezérszónokának. (11.20) Felsz ólaló: Dr. Katona Béla az MSZPképviselőcsoport nevében KATONA BÉLA, DR. az MSZP képviselőcsoportjának vezérszónoka: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ahogy a miniszter úr az expozéban mondta, sehol nem volt eddig igazán sikeres és megnyugtató az ügynökökkel kapcsol atos törvénykezés KeletEurópában. A mi tapasztalataink azt mutatják, hogy ebben — sajnos — mi sem leszünk kivételek. Úgy gondolom, hogy ezt a lehetőséget 1990 őszén véglegesen elszalasztottuk. S ami azóta történt, az inkább csak fokozatosan csökkentette e gy megnyugtató, a társadalom számára is elfogadható megoldás kialakítását. Mi is emlékszünk a Kormány 1991ben beterjesztett első változatára, amelyről azonnal látszott a használhatatlansága, és ezt a parlamenti vita olyan fényesen bizonyította, hogy néhán y hónap után vissza kellett vonni. A jelenlegi előterjesztés pedig immáron nyolcadik hónapja fekszik a Parlament asztalán, és bár a miniszter úr azt mondta, hogy ne jöjjünk elő azzal az érvvel, hogy minden ősszel ügynöktörvényt tárgyal a Parlament, én nem is akarok ezzel előjönni, 1992 ősze például egy ügynökmentes negyedév volt a Parlament életében. Azt viszont elmondanám, hogy az érdekes, hogy nyolc hónap után pont most kerül tárgyalásra ez a törvény, akkor, amikor egy rekordösszegű hiánnyal rendelkező kö ltségvetést kéne a koalíciónak megszavazni, amikor esetleg szükséges lenne néhány renitens kormánypárti képviselőt sakkban tartani, és amikor a már megindult választási kampányban nagyon jó szónoklatokat lehet tartani a kicsit megkésett tavaszi nagytakarít ásról, amint erre ma már ebben a Házban láttunk példát. Ezért mi úgy látjuk, hogy ez a javaslat nem az ügynökprobléma megnyugtató megoldását célozza meg, hanem a kormánykoalíció pártjainak önző politikai érdekeit szolgálja. Engedjék meg, hogy három problém át — három alapvető problémát — mutassak be e törvény alkalmatlanságának igazolására. Az első az egy jogi, alkotmányos probléma, amelyről ma már többször szó esett, így megengedhetem magamnak, hogy csak röviden szóljak róla. Nevezetesen arról van szó, hogy lehete az Alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság esetében a kétharmados parlamenti többséggel meghatározott feladataikat egy feles törvénnyel kiegészíteni. És arról van szó, hogy lehete ezt a két szervezetet politikai feladatok ellátására fölhasználni . Összeegyeztethetőe ez az Alkotmány szellemével? Mi úgy gondoljuk, hogy nem, és az ilyen próbálkozásokat, az ilyen kísérleteket nagyon veszélyesnek tartjuk a jogrendszer stabilitása szempontjából. A második probléma az egy bizalmi probléma. Nevezetesen a z, hogy a javaslat azt tartalmazza, hogy a bizonyítási eljárás alapját az 1990 februárjában lezárt nyilvántartás képezi. Ezzel a nyilvántartással két alapvető gondunk van. Az egyiket maga a miniszter úr elmondta az expozéjában, és 1991 októberében szerepel t a nemzetbiztonsági bizottság jelentésében is,
