Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. október 27. szerda, őszi ülésszak 19. nap (337.) - Az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (VÖRÖS VINCE): - KOCSENDA ANTAL, a Kisgazda-képviselőcsoport vezérszónoka:
1331 úgy maradhatunk hívek Magyarországhoz, h a soha, sehol el nem áruljuk, amiért a magyar harcosok vérüket adták, és soha, sehol, még közvetve sem igazoljuk a gyilkosokat. Nehéz nekünk méltónak lenni ennyi áldozatra." Tisztelt képviselőtársaim! Nekünk, magyaroknak, méltónak kell lennünk arra az áldo zatra, amit az elmúlt politikai rendszer üldözöttei szenvedtek el. (11.10) Tisztelt Ház! Az előttünk lévő törvényjavaslat törekszik eleget tenni a közélet tisztulásának előmozdítására irányuló politikai és erkölcsi igényeknek, és egyben összhangban áll a j ogállamiság követelményeivel is. Az egyetlen cél, amit el kíván érni, és ezen nem lép túl, az az, hogy a közélet alakulására jelentősebb befolyással bíró tisztségeket betöltő személyektől megkívánja a múltjukkal való szembenézést. Az érintett személy erköl csi tartásától függ az egyetlen szankció. Ha a törvényjavaslatban foglaltak fennállása esetén önként nem távozik tisztségéből, nyilvánosságra hozzák viselt dolgait, de továbbra is változatlanul betöltheti tisztségét, abból nem lehet múltja miatt elmozdítan i. Ha nem bírná elviselni a nyilvánosság tekintetének súlyát, eltávozhat beosztásából, és rejtegetni kívánt múltját továbbra is homály fedi. A törvényjavaslat a döntést az érintett személyre bízza. E döntésnek az erkölcsi számvetésre késztetésén túlmenően semmi jogi következménye nincs. A törvényjavaslat sem büntetőjogi, sem polgári jogi, sem munkajogi következményeket nem helyez kilátásba — bárhogyan is döntsön az érdekelt. Ezért utaltam bevezető szavaimban arra, hogy a javaslat összhangban áll a jogállami ság követelményeivel, így alkotmányunk szellemével és rendelkezéseivel. Itt azonban ki kell fejtenünk aggályainkat, ami abból fakad, hogy vajon elegendőe társadalmi, erkölcsi nyomás olyan személyekkel szemben, akiknek nincsenek erkölcsi gátlásaik, és azt hiszem, e tekintetben a tisztelt Ház eltekint attól, hogy e vonatkozásban konkrét példákra hivatkozzak. Helyeseljük, hogy a törvényjavaslat meghatározza azokat a tisztségeket, amelyeknél a betöltő személyeket ellenőrizni kell. Az ellenőrzés arra irányul, h ogy az illető személy teljesítette hivatásos tiszti szolgálatot a BM III/IIIas csoportfőnökségénél vagy annak jogelődjeinél, továbbá megfelelően alátámasztott adatok szerint folytatotte besúgótevékenységet e szervek részére, illetőleg az 1956os forrada lom és szabadságharc leverésében közreműködő karhatalmi alakulatokban teljesítette szolgálatot? Tisztelt Ház! Nyilvánvaló, hogy a népelnyomó rendszer leghívebb kiszolgálóit e vázolt körökben kereshetjük. A törvényhozói szándéktól függ, hogy melyek azok a tisztségek, melyek betöltőinek múltját vizsgálni kell. A határt azonban mindenképpen törvénynek kell megvonni, és azt nem lehet egyéni mérlegeléstől függővé tenni. Álláspontunk szerint azonban a törvényjavaslat azokra a tisztségekre helyezi a súlyt, melyek valóban jelentős mértékkel bírnak a közélet befolyásolására. Tiszteletben tartva az állam és az egyház szétválasztásának követelményét, egyházi kezdeményezés alapján is lehetőséget nyújt az ellenőrzésre, tehát nyugodtan állíthatjuk, hogy minden megkülönbö ztetés lehetőségét kizárja. A törvényjavaslat központi eleme az az adatrendszer, melyet a Belügyminisztérium, illetve a Honvédelmi Minisztérium archívumaiban őriznek. Ezeket az archívumokat 1990. február 14én lezárták. Ismeretesek azonban azok az eseménye k, melyek során az adatok egy része — állítólag utólag — ellenőrizhetetlen mértékben megsemmisítésre került. És itt szabad legyen egy gondolat erejéig érintenem Horváth képviselőtársam — aki az SZDSZtől szólalt fel — egy mondatát, amelyet vissza kell utas ítanom, amely úgy szólt, hogy "a Kisgazdapárt vezetői számára a miniszterelnök úr borítékossorsjegyosztogatása". Ezt a leghatározottabban visszautasítom, ugyanis a Kisgazdapárt akkori vezetősége, 13 tagja személyesen kérte a miniszterelnök urat személyük átvizsgálására, átvilágítására. E kérésnek a
