Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. október 27. szerda, őszi ülésszak 19. nap (337.) - Az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (VÖRÖS VINCE): - KŐSZEG FERENC, DR. a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjának vezérszónoka:
1325 Ne legyen a 2. §ban írt foglalkozás gyakorlója a csend, az akkori csend kovácsa. A rendszerváltoztatás folyamatának jószerivel első pillanatától kezdve vita folyt arról, hogy milyen bizonyossággal állítható bárkiről az 1. §b an megfogalmazott súlyos állítás. Úgy gondolom, a törvénybe beépített garanciális elemek, beleértve az eljárás technikáját is, kizárják annak lehetőségét, hogy bárki ártatlanul meghurcoltassék vagy gyanúba keveredjék. Ezért döntött a Köztársaság Kormánya ú gy, hogy három feddhetetlen előéletű és megfelelő szakképzettségű személy, ez esetben gyakorlati okokból bíró, végezze az ellenőrzést. Miután a bírákat ki kell választani, ezért indítványozza a Kormány azt, hogy e három bírót az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke jelölje ki azzal a garanciális elemmel, hogy már a kijelöléshez be kell szerezni az érintett bírák hozzájárulását. Tudom, ez a pont az, ahol alkotmányjogi fenntartásai vannak többeknek vagy többen a politikai és az erkölcsi fele lősség alól akarnak kibújni. Egyértelműen az a jogi álláspontom, hogy a kétharmados törvényi biztosíték és az egész szemlélet, amely biztos vagyok abban, hogy jellemző erre a Parlamentre, nem a bírák — az egy közvetett — , de az ítélkezés függetlenségét hiv atottak biztosítani. Jogi álláspontom az, hogy a Legfelsőbb Bíróság és az Alkotmánybíróság elnöke technikai kérdésben dönt arról, hogy megvizsgálva e három bíró előéletét, őket kéri fel, beszerezve elfogadó nyilatkozatukat a bizottsági munkában való részvé telre. Következésképpen: nem lehet az Országgyűlésnek e vonatkozású döntése a kétharmadot illetően alkotmányellenes, de nem lehet olyan döntés sem, amely a bíráskodás függetlenségét akár formai, akár tartalmi szempontból megközelítve, feltárva a kérdést, k étségessé tehetné. Az ellenőrzést végző bizottság a munkáját olyan szigorú rend szerint köteles végezni, mely a tévedést kizárja. Ezért hívom fel az önök figyelmét arra, hogy a 12. § minden törvényes bizonyítási eszköz felhasználását — törvényes bizonyítás i eszköz felhasználását! — a bizottságnak és nem bíróságnak megadja. (10.40) A bizottsági döntés, mely felelősséget, erkölcsi felelősséget és konzekvenciát állapít meg, a bíróság előtt megtámadható és ez esetben kizárólagos illetékessége van a fővárosi bír óságnak. Az egész eljárás a jogerős bírói döntést követő 45. napig zárt eljárás, a törvény a nyilvánosságot kizárja. És ez adja meg érdemben a lehetőségét az eljárás alá vont személynek arra, hogy beosztásáról önként lemondva, becsületét megtarthassa. A tö rvényjavaslat elemzése során a következő következtetések levonására nyílik alkalma a jogalkotónak. Az átvilágítás nem öncélú, nem a múltban elkövetett cselekmények indulattól fűtött, pletykaszintű emlegetése, hanem a jelen és a jövő védelme, óvása azon sze mélyektől, kiktől a rendszerváltoztatás tudatos támogatása nem várható el. Nem a múltból indul ki, hanem a jelenből, nem a múltat ítéli el, hanem a jövőnket védi. Elnök úr! Képviselő urak! Képviselő hölgyek! A választások előtt számos alkalommal beszélgett ünk Csengey Dénes barátommal, aki már nem lehet köztünk, s ő nemegyszer körbejárta azt a gondolatot, melyből szinte szállóige lett: "Európába, de mindannyian". Ezen mondást most kibővítem, és szeretném, ha itt lehetne Csengey Dénes és rábólintana: Európába , mindannyian, de nem mindenkivel. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (VÖRÖS VINCE) : Köszönöm. Megadom a szót Kőszeg Ferenc képviselő úrnak, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportja vezérszónokának. Felszólaló: Dr. Kőszeg Ferenc az SZDSZképviselőcsoport nevében KŐSZEG FERENC, DR. a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjának vezérszónoka:
