Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. október 26. kedd, őszi ülésszak 18. nap (336.) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló, többszörösen módosított 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló törvé... - ELNÖK (Dornbach Alajos): - G. NAGYNÉ DR. MACZÓ ÁGNES (FKgP)
1222 Második ilyen garancia a köztársasági elnök nép által történő választása. Ezzel kapcsolatos problémára az orosz helyzet világít rá figye lmeztető módon. Képzeljék el: mi történt volna Moszkvában, ha egy paktumelnök egy olyan Parlamentnek a függvénye, ahol a proletárdiktatúra egykori hitvallói ülnek többségben? Ilyen esetben a nép teljesen kiszolgáltatottá válik. S itt említem meg a demokrác iának azt a hiányosságát, hogy ilyen helyzetben a Parlament elnöke bármikor elkövethet törvénytelenséget következmények nélkül. A külföldiek választójogának megadása több ponton is kérdéses. Sajátosságainkat, a magyarság szerencsétlen helyzetét figyelembe véve választójogot kapnak azok, akik szülőföldjüket ilyen, olyan körülmények miatt, sajnálatos módon elhagyva más országokban élnek, de elesnek ettől a lehetőségtől azok, akik szülőföldjüket sohasem hagyták el, ám történelmi, politikai diktátumok áldozatai ként más országok polgárai lettek. Ez számukra degradáló, és ártatlanul hozza őket diszkriminatív helyzetbe. A külföldön élők többnyire csak a tömegkommunikáción keresztül ismerik az itthoni politikai helyzetet, amely — tudjuk — ma is erősen szubjektív. Me g kell említeni azt is, hogy nincsen közvetlen kapcsolatuk az itthon élőkkel, a mindennapokkal, s így a választásban sokszor félrevezethetők lesznek. Mindenképpen szigorúbb feltételekhez kellene kötni a választhatóságot. Néhány évet az országon belül kelle ne élni ahhoz, hogy parlamenti képviselővé jelöltethesse magát bárki. Fölvetődik az állandó és ideiglenes lakóhely problematikájának kérdése, amelyet a választójogi törvényben javaslok pontosítani. Alkalmazását illetően ugyanis több helyen félreértéseknek lehet az alapja. Az 5, illetőleg 7%os választási limithatár jó lenne, de csak kialakult demokráciában. Nálunk az átmenetre való tekintettel számítani kell folyamatosan új pártok alakulásával. Ezért indokolatlanul diszkriminatívnak tartom e határ megemelés ét. A 25%os megjelenés a választásokon igen alacsony. Véleményem szerint a választópolgároknak nemcsak jogai, de állampolgári kötelezettségei is vannak. Ahhoz, hogy a visszahívhatóság intézményével valóra váljék a képviselők folyamatos ellenőrzésének lehe tősége, feltétlenül szükséges a választópolgárok megjelenése a választásokon. Helyesnek tartom, hogy évente egy alkalommal történne az időközi választás. Az áprilisi időpont meghatározása teljes mértékben egyezik a választópolgárok akaratával, hiszen ebben az időpontban még a mezőgazdasági munkát végzők is meg tudnak jelenni a választáson. Ezzel összhangban azonban szükséges lenne az általános képviselőválasztás időpontját is áprilisban rögzíteni. Semmilyen magyarázat nincs arra, hogy az általános képvisel őválasztás időpontja a levegőben lógva, akár a köztársasági elnök, akár a belügyminiszter, bárki akaratától, javaslatától, döntésétől függjön. Több alapkérdésben tehát véleményünk nem egyezik. A részletszabályok azonban szinte kivétel nélkül jók, a szavaz atszámláló bizottságnak a létszámcsökkentését kivéve. Itt a javaslat ötről háromra csökkenti a bizottság létszámát, ez érthetetlen, hisz visszaélésekre adhat lehetőséget. Külön köszönöm azt a rendelkezést, ami a 41. § (6) bekezdésében található, az 500nál kevesebb lakosú községek kiemelését az általános szabályok alól. Kifejezetten jó, hogy ez a Parlament már nem kíván új választójogi törvényt alkotni, mert ez az új parlament feladata kell, hogy legyen. Sokkal korábban kellett volna a feladathoz látni, akk or, amikor a tisztelt Házon belül még a demokrácia szabályai uralkodtak. Természetesen ezzel összefüggésben meg kell említenem a Házszabály rendelkezéseit is analógként erre a helyzetre vonatkoztatva. Itt sincs joga a Háznak tehát néhány hónapra jelentős v áltoztatásokat eszközölni. (10.30)
