Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. október 26. kedd, őszi ülésszak 18. nap (336.) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló, többszörösen módosított 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló törvé... - TABAJDI CSABA (MSZP)
1220 korporatív elemet. Ez a megfontolás mind j ogi, mind politikai szempontból végiggondolt és megalapozott. Kétségtelen, hogy az előttünk álló törvénytervezet e téren kompromisszumot tartalmaz. A magam részéről sem tartom igazán szerencsésnek a korporatív elem megjelenését, de a dilemma számomra a köv etkezőképpen vetődik fel: mi a nagyobb kár bel- és külpolitikai szempontból: a pártelvű parlamentarizmus bizonyos sérelmee vagy a kisebbségek parlamenti képviseletének nem biztosítása? A szocialisták mindenképpen az utóbbit tartanák nagyobb súlyú politika i hiánynak. Ezen túlmenően, ha a választójogi törvény módosítása nem biztosítaná a kisebbségek parlamenti képviseletét, akkor a magyar Országgyűlés változatlanul fenntartana egy alkotmányellenes állapotot. Az Alkotmánybíróság 1992. június 2án megállapítot ta erről az állapotról, hogy "Az Országgyűlés az Alkotmány 68. §a szerinti jogalkotói feladatát elmulasztotta, s ezzel alkotmányellenes helyzetet idézett elő." Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát 1991. március 18án kelt beadványomra adta válaszul, amel yben szerettem volna felhívni a figyelmet a kisebbség parlamenti képviseletének a problémájára. Az eddigi vita során megfogalmazott azon javaslat, hogy a kisebbségek elégedjenek meg a kisebbségi ombudsman intézményével, nemcsak alkotmányellenes tehát, hane m eltereli a figyelmet az ombudsman jogintézménye és a parlamenti képviselet politikai érdekérvényesítésének lényeges különbségéről. Ismereteink, a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek képviselőivel folytatott tapasztalataink alapján belpolitikai fesz ültséghez és nem jelentéktelen külpolitikai károkhoz vezetne, ha a magyar Országgyűlés nem oldaná meg a kisebbségek parlamenti képviseletének kérdését. Tisztelt Ház! Az MSZP parlamenti képviselőcsoportja alapvetően támogatja és jónak tartja a beterjesztett törvényjavaslat vonatkozó részét. Teheti ezt annál is inkább, mivel 1992. március 16án Jakab Róbertné képviselőtársammal közösen benyújtott, hasonló tárgyú önálló képviselői indítványunk számos elemét a Kormány által újradolgozott és előttünk álló tervez et magában hordozza. Egyrészt a Kormány előterjesztése is a kisebbségek országos listaállítását tekinti reális és követendő célnak. A mi előterjesztésünk a jelöltállításhoz szükséges ajánlócédulák számában, a Kormány előterjesztése a mandátum megszerzéséhe z szükséges szavazatok számában érvényesíti a pozitív diszkrimináció elvét. A dolog lényege viszont megegyezik, hogy mindkét javaslat háromezres küszöbben állapította meg a kedvezményezett szavazat megszerzésének lehetőségét. Tisztelt elnök úr! Minderre te kintettel Jakab Róbertné képviselőtársam és a magam nevében ezúton az 5331es számon benyújtott önálló képviselői indítványunkat visszavonjuk. Tisztelt Ház! Két hete az MSZP nemzeti és etnikai kisebbségi tagozata konzultáción találkozott a Nemzeti és Etnik ai Kisebbségi Kerekasztal, valamint számos kisebbségi szervezet képviselőivel. A Kisebbségi Kerekasztal vezetése figyelemre méltó javaslatot tett, amely szerint: amennyiben a 13 kedvezményezett mandátumot valamilyen oknál fogva nem töltenék be a kisebbsége k, a maradékot a pártok ne használhassák fel. Ezt a felvetést az MSZP maradéktalanul támogatja. Problematikusnak tűnik számos kisebbségi szervezet számára és számunkra is, hogy a kisebbségek csak egy listát állíthatnak. Ez a kényszerítő körülmény ahhoz vez ethet, hogy bizonyos kisebbségek a plurális tagoltság és a belső ellentétek miatt nem juthatnak parlamenti képviselethez. Még annak a veszélye is fennáll, hogy személyi rivalizálások miatt marginális, sőt fantom kisebbségi szervezetek elütik, elüthetik a j elöltállítás jogától a tényleges befolyással és erővel rendelkező, ugyanazon kisebbséghez tartozó szervezeteket és végül is megfosztják azon kisebbséget a parlamenti képviselet lehetőségétől. Ezért a magunk részéről megfontolandónak tartanánk a következő m egoldást:
