Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. október 26. kedd, őszi ülésszak 18. nap (336.) - A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - FODOR GÁBOR, DR. (FIDESZ)
1215 FODOR G ÁBOR, DR. (FIDESZ) Köszönöm szépen a szót, Elnök Úr. Kedves Képviselőtársaim! Elöljáróban szeretném én is leszögezni azt, hogy a Tarnóczky — Rudicsféle indítványt, amelynek tárgyalását ma reggel a tisztelt Ház megkezdte, mi is támogatjuk, helyesnek és font osnak tartjuk azt, hogy egy ilyen indítvány a Ház elé került, és fontosnak tartjuk a közalkalmazottak jogviszonyáról szóló törvény ilyen irányú módosítását. Helyénvalónak tartjuk tehát, de én is azzal szeretném kezdeni a rövid hozzászólásomat, amelyet már ellenzéki képviselőtársaim, Szigethy István és Tompa Sándor, is megemlített, nevezetesen azzal, hogy nagyon fontosnak tartanánk, hogyha egységesen gondolkodnánk azért erről a törvényről, és vélhetően az elkövetkezendő időben még várható módosítások nem egy mással szemben, egymást ütve következnének be, hanem egymással összhangban. Államtitkár úrnak a felszólalása sem volt teljesen megnyugtató e téren számomra az előzőekben, hiszen tudomásunk van arról — ahogy már többen az előterjesztők is megemlítették — , h ogy a Munkaügyi Minisztériumban folyik egy komolyabb átdolgozása ennek a törvénynek, ami úgy tudom, az utolsó fázisban is van, és e héten vagy a jövő héten várható az elkészülte. Mindenképpen javasolnánk azért az ezzel való összhangnak a megteremtését, s a zt hiszem, nem sok jóra vezetne az, hogyha rendszeresen havonta, kéthavonta vagy félévente az ügyben kellene összeülnünk, hogy olyan indítványokat kellene előterjeszteni, amelyek ugyanazt a témakört próbálják módosítani. Még egyszer hangsúlyozva tehát — tá mogatva és fontosnak tartva ezt az indítványt — egyúttal nagyon lényegesnek tartanánk ennek az összhangnak a megteremtését. Erre szeretném a tárca s a képviselőtársak figyelmét is nyomatékosan felhívni. A másik téma, ami megint csak egy kicsit a körülménye ivel, illetve a módosításnak az elfogadásával és meghozatala jellegével kapcsolatos, az pedig az, hogy ugyancsak tudjuk jól, itt olyan húsba vágó kérdésekről van szó, mint a közalkalmazottaknak a fizetése, elsősorban a különböző bérosztályokba való besorol ása, és bizony ezekben a kérdésekben az érdekképviseleti szervek véleményének a kikérése kulcsfontosságú, és nemcsak politikailag fontos, hanem törvény által előírt is. Mi tehát nagyonnagyon szeretnénk javasolni az előterjesztő knek, a tisztelt Háznak, az ezzel foglalkozó megfelelő bizottságnak is — és természetesen a tárcának is — , amelyek másfajta módosításokon is dolgoznak, hogy bizony az érdekképviseletekkel előzetesen, e módosítások beterjesztését megelőzően egyeztessenek, é s alakítsanak ki összhangot a különböző szakszervezetekkel, mert ez ugyancsak nagyon fontos lenne. Azt hiszem, nem kell különösebben hangsúlyoznom azt, amire utaltam e pont bevezetésekor, ennek a területnek az érzékenységét, és azt, hogy nagyon sok embert tényleg a mindennapi megélhetés gondjaival kapcsolatban érint ez a terület. Ezt tehát — ugyancsak nyomatékosan — szeretném aláhúzni. Most nagyon röviden szeretnék néhány szót magáról a javaslatról szólni, és azért hangsúlyozom a rövidséget, hiszen az előtt em szóló képviselőtársak már ugyancsak boncolgatták ennek a javaslatnak az előnyeit és hátrányait. Én nem szeretném megismételni azt, amit ők mondtak, csak néhány pontot szeretnék kiemelni, amit én magam fontosnak tartok, és nem utolsósorban még egyszer al áhúznám azt, hogy tényleg fontosnak tartom ezt a javaslatot, tehát úgy érzem, hogy a kritikai megjegyzéseket én is csak óvatosan és finoman akarom megtenni, hiszen jóval fontosabb, hogy ez a javaslat a Ház által minél hamarabb elfogadásra kerüljön. Először is tehát, amivel kapcsolatban én mindenképpen kritikai megjegyzést szeretnék tenni, az pontosan a 13. havi illetménynek a szabályozási módja itt a törvényjavaslatban. Nagyon fontosnak tartanám, hogyha a munkavégzésnek és a jogviszonynak a kérdését világos an elválasztanánk itt, úgy érzem, hogy ez itt összekeveredik, tehát a jogviszony attól még folyamatosan létezik, hogy a munkavégzés adott esetben nem történik meg — akár a gyes, akár a betegszabadság vagy bármi más módon — , tehát a jogviszony ugyanúgy, fol ytonosan létezik, és erre nagyon szeretném felhívni a javaslattevőknek a figyelmét is. Tudomásom szerint erre egyébként több döntés volt munkaügyi bíróságokon is, amelyek hasonló szellemben fogantak.
