Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. szeptember 7. kedd, őszi ülésszak 2. nap (320.) - Az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - KIS ZOLTÁN, DR. a mezőgazdasági bizottság alelnöke: - ELNÖK(Szűrös Mátyás): - PELCSINSZKI BOLESZLÁV, DR.(SZDSZ)
122 Megjelent a monitoron dr. Kis Zoltán képviselő úr neve, Szabad Demokraták Szövetsége, mezőgazdasági bizottság. Felszólaló: D r. Kis Zoltán, a mezőgazdasági bizottság alelnöke KIS ZOLTÁN, DR. a mezőgazdasági bizottság alelnöke: Köszönöm, Elnök Úr. A mezőgazdasági bizottság a módosító indítványokat megtárgyalta, azokat nem támogatja, az előterjesztést viszont egyhangúlag elfogadás ra ajánlja. (Szórványos taps.) ELNÖK(Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A felszólalások következnek. Kérem képviselőtársaimat, jelezzék ez irányú szándékukat. Megadom a szót dr. Pelcsinszki Boleszláv képviselő úrnak, Szabad Demokraták Szövets ége. Felszólaló: Dr. Pelcsinszki Boleszláv (SZDSZ) PELCSINSZKI BOLESZLÁV, DR. (SZDSZ) Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Az egyes elkülönített pénzalapokról szóló törvény módosítása azért szükséges, hogy a földhasznosítás támogatásához folyósí tandó pénzek elosztása megtörténhessék. Ehhez a törvénymódosításhoz képviselőtársnőmmel, Lukovics Évával módosító javaslatot nyújtottunk be, mivel fenntartásaink vannak a törvénymódosítással kapcsolatban. Ennek oka az, hogy a törvénymódosítás azt tartalmaz za, hogy az 59/1993. számú kormányrendelet melléklete szolgáljon arra a célra, hogy a mellékletben felsorolt településekről nyújthassanak be igényt ezen támogatásra. Mi azt javasoljuk, hogy a 97/1992., a területfejlesztési támogatásokról szóló kormányrende let melléklete szolgáljon erre a célra. Miért van ez így? Mik az aggályaink? Azzal kezdeném, hogy májusban interpelláltunk Futaki Géza képviselőtársammal a CKKval kapcsolatban. Erről a CKKról, a céltámogatást kiegészítő keretről rendelkezik az 59/1993as számú kormányrendelet. Az az ellentmondás ezzel kapcsolatban, hogy a céltámogatási törvény, illetőleg maga az 59/1993as kormányrendelet is a szerint szándékozik a pályázati részvételt biztosítani az egyes települési önkormányzatoknak, hogy az egyes önkor mányzatokban a munkanélküliek száma kétszeresee az országos átlagnak, avagy nem. Tehát a törvény is és a rendelet is úgy szól, hogy azok pályázhatnak, ahol a munkanélküliség kétszeres, illetőleg a társadalmilag és gazdaságilag elmaradott települések is pá lyázhatnak. Ezzel szemben ennek a kormányrendeletnek a melléklete már nem településekről beszél, hanem foglalkoztatási körzetekről, és csak azokból a foglalkoztatási körzetekből lehet pályázatokat benyújtani, ahol a munkanélküliségi ráta meghaladta az orsz ágos átlag kétszeresét. (17.40) Így gyakorlatilag olyan települések is ki lettek zárva, amelyek a törvény értelmében, illetőleg a kormányrendelet értelmében bizony helyet kaphattak volna a pályázati kiírásban. Nem nehéz elképzelni, hogyha több települést v eszünk mintaként, mivel általában nem egyforma a településeken a munkanélküliségi ráta, előfordul, hogy van olyan település, amely annak ellenére bekerült ebbe a körbe, hogy viszonylag jól áll a munkanélküliség tekintetében azért, mert a mellette lévő tele pülések olyan rosszul állnak, hogy lerontják ezt az értéket, és fordítva is fennáll ez a lehetőség. Azt kell hogy mondjam, hogy az interpellációra adott válaszban az államtitkárnő is körülbelül hasonló szellemben nyilatkozott, ő is elismerte, hogy ennek a rendeletnek vannak hibái. Így szólt, Tarjánnét idézem az Országgyűlési Naplóból: "Kezdeményezzük a megkifogásolt rendelet mellékletének pontosítását. Bízom benne, hogy az idei átmeneti zavar jövőre elkerülhető lesz, azonban az idei támogatási rendszert már nem tudjuk módosítani." Tehát ebből is látszik, hogy maga a tárca is látja, hogy gondok vannak ezzel a kormányrendelettel, illetőleg annak a mellékletével.
