Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. október 25. hétfő, őszi ülésszak 17. nap (335.) - A gazdasági kamarákról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Vörös Vince): - BÉKESI LÁSZLÓ, DR. (MSZP)
1182 az előbb ezt részletesen kivitatták az államtitkár úr és a felszólaló. Te rmészetesen mindenképpen fel kell lépni, és meg kell akadályozni, hogy ilyen cégek, jelentős adótartozást hagyva maguk után felszámolják magukat, vagy csődöt jelentsenek. Az eddigiek alapján is egyértelmű, hogy a változó körülményekhez igazodva számos tenn ivaló van az adózás rendjét illetően. Kétségtelen, és el kell ismerni, mindenkit irritál az a mód, ahogy ebben a kérdésben nagyon sokan eljárnak. Az adózási morált kell megerősíteni, ezt többször elmondtuk különböző időkben már, amikor az adózás rendjével kapcsolatos törvényjavaslat vitája volt. Most sem tehetünk mást. Ne kérdőjeleződjön meg az adóalanyban az, hogy eltérjen a valóságnak megfelelő tények bevallásától. Helyeseljük a valótlan adatbejelentés, illetve változásbejelentés elmulasztásának cégmegsz űnési okként való szankcionálását. Ugyancsak egyetértünk azokkal a módosításokkal, amelyek a felelős üzleti vezetés megteremtését kívánják szolgálni, vagyis hogy a kötelezettségek elmulasztása miatt megszüntetett és köztartozással megszűnő cégek vezetői me ghatározott ideig ne tölthessenek be új társaságban vezető tisztséget. Elfogadjuk azt az érvelést is, ami itt elhangzott Palotás képviselő úr részéről. Azonban a pénzügyi kormányzat, az adóhatóság nyilvánvalóan a maga gondjaival küszködik elsősorban, és az oknak az érvényre juttatását kívánja biztosítani. Örvendetesnek találjuk, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat — az elmúlt időszak tapasztalatait áttekintve és a tanulságokat leszűrve — működőképes és nem túlrendszabályozott adóellenőrzési és behajtási szisztéma kialakítására törekszik. Nemcsak az utólagos vizsgálatokra és bírságokra helyezi a fő hangsúlyt, hanem a nem kívánatos mozgásterek leszűkítésével és a szabályok egyértelműsítésével igyekszik az adózási fegyelem betartására szorítani az adózókat. A mulasztási bírságok szankcionálásának szigorításával elvileg egyet lehet érteni, de a magas mulasztási bírság az adózó ellehetetlenüléséhez vezetne, és ezt nem pótolja az a törvényi rendelkezés, hogy amenynyiben az adózó kötelezettségének nem tesz eleget , a bírság korlátlanul enyhíthető. A törvény bevezeti a hatósági adómegállapítás lehetőségét a bevallás azonnali ellenőrzése alapján. Ez a rendelkezés egy hiányt pótol a törvényben, ugyanakkor azonban sérti az adórendszer alapját képező szakértői és versen ysemlegességet. Diszkriminatív abból a szempontból, hogy a bevallás ellenőrzése során feltárt rendellenességet nagyobb rendellenességnek tekinti, mintha erre a normál ellenőrzés során jönnének rá, hiszen a becslés törvényi tényállása ugyanaz a bevallás azo nnali ellenőrzésénél, mint egyéb ellenőrzésnél. Ha a bevallás azonnali ellenőrzésénél nem kell szakértőt igénybe venni, akkor miért kell a másik fajta, normál ellenőrzés során? Módosítani kellene a 62. § (5) bekezdését a következők szerint: ha az adóalap m egállapítására a megfelelő bekezdés szerint nincs mód, mert sem a bevételekről, sem a kiadásokról adatok nincsenek, bizonylatok nem állnak rendelkezésre, az adóalapot az azonos időszakban hasonló tevékenységet hasonló körülmények között folytató adózók ada tainak felhasználásával lehetne megállapítani. Ezzel megszűnik a törvénytervezet kétarcúsága, ami egy normál kontroll esetében napvilágra is kerül. A beterjesztett törvényjavaslat összességében megalapozott, átgondolt, a változó idő követelményeihez igazod ó. A törvénymódosítást — megfelelő módosító javaslatok beterjesztésével — elfogadásra javasoljuk. Köszönöm szíves figyelmüket. (Szórványos taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm szépen. Következő felszólalónk dr. Békesi László, a Magyar Szocialista Párt képv iselője. Felszólaló: Dr. Békesi László (MSZP) BÉKESI LÁSZLÓ, DR. (MSZP)
