Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. október 25. hétfő, őszi ülésszak 17. nap (335.) - Az ülés megnyitása - Napirend előtti - ELNÖK (Dornbach Alajos): - ELNÖK (Dornbach Alajos):
1153 zűrzavar, az értékesítés lehetőségének és a felvásárlási áraknak a példátlan ingadozásai roppantották meg. (15.20) A szarvasmarha esetén másról van szó. Az alacsony tejátvételi ár és a vágómarha viszonylag kedvező értékesítési feltételei mellett nem érdemes tenyésztésbe állítani az üszőket. Beterjesztett javaslatunk lényege az, hogy a mezőgazdasági fejlesztési alap terhére a Kormány tegye lehetővé az állat tenyésztés támogatását, mert véleményünk szerint állami segédlet nélkül, spontán módon csak igen lassan képes talpra állásra, és a nemzetgazdaság szempontjaiból megkívánt fejlődés csak kínkeservesen mehet végbe. Javaslatunk tartalmazza azt is, hogy az alap ból nyújtható támogatás meghatározott része vissza nem térítendő legyen. A jó tenyészanyag megvásárlása ugyanis nagyon költséges, a tenyésztésbe állítás esetén pedig a ráfordítások ellenére hosszú ideig nem keletkezik jövedelem. A javaslat elfogadása a min őség és mennyiség javítását, illetve növelését is lehetővé tenné, ezáltal az exportálható árukészletet bővítené. A sertéságazatban különösen alkalmas lenne most erre az időpont. Az utóbbi években soha nem volt ilyen mélyponton az állomány. A kanok és vemhe s kocák megvásárlásának támogatásával minőségi fajtaváltás következhet be, amire igen nagy szükség van. A hazai sertésállomány, különösen a kistermelői, körülbelül 40%a nem minősíthető az EURszabvány alapján. Márpedig a minőségi átvétel bevezetése igen h átrányosan fogja érinteni a zsíros, kevéssé értékes húsrészt tartalmazó sertések tenyésztőit; nem is szólva arról, hogy a meghirdetett garantált árak csak az EURkategóriákra érvényesek. A kistermelői kör nagy részét tehát továbbra sem fogja védeni a garan tált ár intézménye. Javaslatunk mellett szól még az is, hogy tudomásunk szerint a mezőgazdasági fejlesztési alap kihasználatlan, tehát ezért is bővíteni lehetne az alapból nyújtható támogatások körét. A pályázatokat benyújthatnák közvetlenül a kistermelők vagy más gazdálkodó, esetleg érdekvédelmi szervezetek. Reméljük, hogy a kamarai törvény megszületése után erre helyben lesz lehetőség. Az állattenyésztés támogatása, az eladható áruk termelésének növelése sokat segítene a foglalkoztatási gondokkal küzdő e gyes térségeknek. Létrejöhetne néhány új munkahely, és pluszjövedelemhez juthatnának azok a kistermelők, akik nem sajnálják a munkát, ha értelmét látják. És itt van a legnagyobb probléma: keletkezike jövedelem az állattenyésztésben? Amíg nem működik megfe lelően az agrárpiaci rendtartás, nincs megfelelő importszabályozás, piacvédelem, addig nem lehet csodákat várni a fajtaváltástól sem. Ha tartóssá válik a piaci egyensúly, és szerződések szabályozzák a termelést, a keveréktakarmányok pedig elérhető áron, me gfelelő beltartalommal kerülnek a felhasználókhoz, akkor az állattenyésztés támogatása meghozza a várt eredményt. Nevezetesen megélhetést nyújt falun, kiegyensúlyozott húsellátást a városokban, az ország pedig valutabevételeinek növekedésére számíthat. Kér em képviselőtársaimat, az indítványt támogassák. (Taps az SZDSZ soraiban.) Határozathozatal ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Javaslom a tisztelt Országgyűlésnek a képviselői indítvány napirendre tűzését. Kérem, szavazzanak. (Szavazás.) Az Országgy űlés 135 igen szavazattal, 33 ellenszavazat és 46 tartózkodás mellett az önálló képviselői indítványt napirendjére tűzte. Kérdezem az Országgyűlést, elfogadjae a sürgős tárgyalást. Szavazzanak! (Megtörténik.) Az Országgyűlés 121 igen szavazattal, 35 ellen szavazat és 58 tartózkodás mellett a sürgős tárgyalással egyetért. Döntés képviselői önálló indítvány napirendre tűzéséről ELNÖK (Dornbach Alajos) :
