Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. szeptember 7. kedd, őszi ülésszak 2. nap (320.) - A Cseh Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság közötti közép-európai szabadkereskedelmi megállapodás megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat vitája - RÁCSKAY JENŐ (SZDSZ)
115 Felszólaló: Rácskay Jenő (SZDSZ) RÁCSKAY JENŐ (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! A magyar, a cseh, a szlovák és a lengyel országcsoportot gyakran emlegetik visegrádi csoportként, utalva ezzel az 1991es február 15i visegrádi találkozóra. Az EKtársulás, az EFTAszerződés és most az úgynevezett visegrádi szabadkereskedel mi megállapodás megkötése után már hazánk kivitelének mintegy 70%a egy liberalizált feltételrendszert jelentő piacra kerül. Ennek a szerződéskötési sorozatnak volt az utolsó állomása, hogy 1992. december 21én Magyarország, Lengyelország, a Cseh Köztársas ág, valamint a Szlovák Köztársaság külgazdaságért felelős miniszterei aláírták a középeurópai szabadkereskedelmi megállapodást. Ennek a megállapodásnak a hazai export látványos visszaesését követő kormányzati tanácstalanság időszakában megnőtt a jelentősé ge. Most, amikor ismertté váltak az első hét hónap külkereskedelmi adatai, bebizonyosodott, hogy a látványos, főleg az Európai Közösség és az OECD tagállamaiba irányuló 1991es, 92es exportoffenzíva főleg a hagyományos vállalati export felfutását jelentet te. Ezt nem a nyereségérdekeltség, hanem a vállalati leépülés időleges elkerülésére irányuló igyekezet motiválta. Ezt a fajta kivitelt sok vállalat akkor is fenntartotta, sőt fokozta, ha a bevételek a költségeket nem fedezték, a jövedelemhiányt pedig gyakr an a vállalati tőke felélésével finanszírozta. Az EKtagországokba irányuló export 34%os, míg az OECDországokba irányuló export több mint 31%os visszaesést mutat. Ezt enyhíteni tudta csak a fejlődés, a volt szocialista országokba irányuló exportunk szin ten maradása. A legnagyobb mértékben az első hét hónapban a mezőgazdasági és az élelmiszeripari cikkek kivitele esett vissza 38%kal, de nem sokkal kevésbé csökkent ennél a fogyasztási cikkek exportja sem. Ilyen válságos helyzetben fokozott figyelem irány ul egy olyan közeli piac irányába, mint a hazánkkal együtt 65 millió lakossal rendelkező visegrádi csoport. Ez a visszaesés felértékeli az 1991es és '92es évet egyaránt jellemző 1,1 milliárd dollárnyi külkereskedelmi forgalmat, amely akkor egész külkeres kedelmi forgalmunk mindössze 5%át tette ki. A fontos piacok megszerzése és megtartása mellett a szerződésnek egy magasabb rendű, integrációs célkitűzése is van. A megállapodás célul tűzte ki, hogy a nyolcéves átmeneti időszak alatt kialakítandó szabadkere skedelem ölelje fel az ipari és mezőgazdasági termékek és termékcsoportok teljes körét, valamint terjedjen ki a vámon kívüli kereskedelmi akadályok leépítésének ütemezésére is. Ezen időszak vége egybeesik azzal az időponttal, amikor a szóban forgó országok az Európai Közösséggel folytatott kereskedelmükben is szabadkereskedelmi állapothoz érkeznek el. A szerződés, amely 1993. március 1jétől — mint ahogy miniszter úr is említette — ideiglenesen hatályba lépett, nem az országok közötti fejlettségi szintkülön bségek miatti aszimmetriára, tehát a hazánkat előbb érő előnyökre, hanem a hasonló fejlettségi szint miatt az előnyök globális egyensúlyát garantáló szimmetria elvén került kialakításra. A megállapodásban a tagállamok egymásnak nyújtott kedvezményeinek min imuma az, hogy az általuk az EKnak nyújtott kedvezményeket minimálisan biztosítsák egymás számára. Az A, a B és a C listák összeállítása s a mezőgazdasági termékek kvótáinak vámlebontása természetesen kompromisszumok sorozata, de a magyar, cseh és szlovák , a magyar — lengyel mezőgazdasági megállapodás igen jelentős piacnyitási lehetőségeket jelenthet vető- és takarmánykukoricára, a baromfifajták több fajtájára és a zöldségfélére is. A szerződés életbelépésétől eltelt időszak rövid ahhoz, hogy a napi gazdaság i adatokból komoly következtetéseket lehessen levonni. Az országcsoport szinte mindegyikében megerősödő protekcionista hangok, az egyes, a szerződés által is megengedett importkorlátozó piacvédelmi intézkedések ellenére is a jelenlegi helyzet biztatónak mo ndható, könnyen elképzelhető, hogy a felek
