Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. október 20. szerda, őszi ülésszak 16. nap (334.) - A Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék hozzá kapcsolódó véleménye általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - PÁL LÁSZLÓ (MSZP)
1130 rendelkezik ma sem. Tehát nincs egy mérle g arról, hogy a vagyon milyen része van meg, milyen része nincs meg, és az ellenértéknek mi a a sorsa. Az ipar termelése ma közel 40%kal — 3638%kal — alacsonyabb, mint 1989ben volt. Az anyag megállapítja, hogy jelentős szerkezeti változások mentek végb e. Szeretném aláhúzni, hogy néhány nagyon pozitív példától eltekintve ezek a szerkezeti változások negatív szerkezeti változások. Úgy mentek végbe, hogy, mondjuk, lecsökkent az állami ipar tevékenysége, valamelyest nőtt a magánipar tevékenysége, a kettő vé geredménye az, hogy jelentősen nagyobb hányadot állít elő a magángazdaság. Én ennek nem feltétlenül örülnék. Sokkal jobban örülnék, ha a magángazdaság úgy tudna növekedni, hogy közben az állami gazdaság nem megy tönkre. Negatív irányúak a szerkezeti változ ások szakmai összetétel tekintetében is. Ha megnézzük, az anyag büszkén állapítja meg, hogy növekedett például az energetika részaránya az ipari termelésben. Az energetika növekedését én részben annak tudom be, hogy még nem mentek szét az energetikai folya matok, de azt mutatja, hogy a nem energetikai ágazatok csökkenése révén növekedett az energetika részaránya. Jobb lenne, ha a feldolgozóiparunk, a szellemi munkát hordozó iparágaink növekedtek volna jobban. Mondtam, van néhány jó példa, de sorozatosan hozh atnám a rossz példákat. Az anyag szerint a mezőgazdaságban 3035% körüli a visszaesés. A visszaesésre nemes egyszerűséggel különböző okokat talál az anyag, hogyha öszszegyűjtjük, hogy mik az indokok, akkor négyet lehet találni. Az örökség: elismerem, az ör ökség nem jó, az örökség rossz, de az örökségen sikerült tovább rontani. A második a világban lezajló recesszió: a receszszió mértéke a világban éves szinten 12% körül mozgott, ezzel nem indokolható 20%nál nagyobb GDPvisszaesés. A harmadik indok a keleteurópai piacok, ezen belül különösen a szovjet piacok szétesése. A szovjet piacoknál — most már posztszovjet piacok — az az érdekes helyzet van, hogy több mint 600 millió dolláros negatív szaldóval kereskedünk a FÁKállamokkal, ami azt mutatja, hogy nem h asználjuk ki a gazdaságdiplomáciai lehetőségeket ebben az irányban. A másik irányban több gazdaságdiplomáciai eredmény, kevesebb reálgazdasági eredmény, ebben az irányban több reálgazdasági lehetőség, kevesebb gazdaságdiplomáciai eredményünk van. A követke ző ok, amit fel szokott sorolni az anyag magyarázatként: az aszály. Az aszály természetesen nagymértékben negatívan befolyásolta a magyar mezőgazdaságot, de az aszályból nem következik például az állattenyésztés több mint 35%os romlása. Érdekes módon, ha ezek az érvek igazak — és tegyük fel, hogy igazak — , akkor hol volt a Kormány? Akkor az elmúlt négy évben a magyar Kormány semmiféle behatással nem volt a magyar gazdaság alakulására? Azt hiszem, ez nem egészen jó érvelés, jó lenne körülnézni, hogy a Kormá ny gazdaságpolitikája hogyan vezetett ezekhez… ( Dr. Becker Pál: Csináltuk az esőt, csak nem jött be!) … Az aszályban elismerem a Kormány tevékenységét, az összes többiben fenntartom a problémákat. Derültség.) Az örökségek között ott lesz még a foglalkoztatá si helyzet alakulása, Én nem tudom pontosan, hogy mekkora a munkanélküliség száma, 700 ezer körül — 680 ezer körül — van a nyilvántartott munkanélküli, a nem nyilvántartott, a nyilvántartásból már kiesettek vagy még be sem kerültek létszáma több tízezerre, esetleg több százezerre tehető. Jó lenne ezt felmérni! Én az okok közé, tehát az előbb felsorolt és a Kormány számára valóban objektív négy ok közé odatenném azért a túlideologizált, ideológiai hibákkal teli gazdaságpolitikát, amelyiknek nagyon nagy szere pe volt az állami ipar szétverésében, a mezőgazdaság folyamatainak szétzilálásában, és tulajdonképpen a nagyon rossz, etatista, naiv liberalizmust sorolnám be a privatizáció folyamataiba.
