Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. október 20. szerda, őszi ülésszak 16. nap (334.) - A Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék hozzá kapcsolódó véleménye általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - KÓSA ANDRÁS (Kisgazda)
1116 Magyarországon viszont meghaladta az 5%ot. Ez kiemelkedő arány. Volt ennél nagyobb arány, pél dául Malajziában 7,4%. És lehetne növelni a magyar arányt, de ennek nyilvánvalóan megvannak a maga korlátai. Tehát kell a külföldi tőkeberuházást vonzani, de azt ne gondoljuk, hogy ez nagyságrendileg növelhető. Egyszerűen a világ nem olyan, a versenyhelyze t nem olyan. Magyarország exportlehetőségei, sajnos, nem olyanok, hogy a külföldi tőke olyan mértékben tódulhatna ide. Tehát legyünk óvatosak, amikor a reményeinket ezekbe a külföldi forrásokba helyezzük. És végül is, bármennyire hasznosan tudunk is támasz kodni a külső világra, én sosem mondanám, hogy nem tudunk, vagy nem kell hogy akarjunk támaszkodni, nagyobb részben mégis a saját belföldi forrásainkra vagyunk utalva. És különösképpen azokból kell fedeznünk közkiadásainkat. Adhatunk — és kell adnunk — tám ogatásokat, adókedvezményeket a gazdasági beruházások fellendítéséhez. Ehhez azonban más közkiadásainkat csökkentenünk kell. Csökkentenünk kell a presztízskiadásokat, a hivatali pazarlást, alaposan át kell vizsgálnunk minden állami költekezést. És oda is e l kell jutnunk, hogy a szociális kiadásoknál az eddiginél sokkal jobban figyelembe vegyük a rászorultságot. A gazdasági növekedés feltételeinek megteremtésére és a szociális biztonság javítására így van, és csak így van lehetőség. Ezt ígérhetjük, de délibá bokat nem. Költségvetési módosító javaslataink fel fogják mutatni a kérdéses lehetőség bizonyos elemeit. A lehetőség alapos feltárása, részletes kidolgozása azonban csak kormányzati pozícióból végezhető el. Nagyon sajná latos, hogy ezt az Antallkormány elmulasztotta. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Következik Kósa András kisgazdapárti képviselő úr. (A jegyzői széket dr. Kóródi Mária helyett Boros László foglalja el.) Fe lszólaló: Kósa András (kisgazda) KÓSA ANDRÁS (Kisgazda) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az 1994. évi költségvetés általános vitájában kívánok az agrárgazdaság helyzetéről szólni. Választóink érdekeinek és elkötelezettségünknek megfelelőe n a kisgazda 36ok minden évben behatóan és felelősségteljesen foglalkoznak a költségvetéssel általában, és még inkább a mezőgazdaságot érintő részekkel. Így van ez most is, amikor hangsúlyozzuk, hogy éppen a rendszerváltozás pozitív folyamatainak erősítés e érdekében különösen szükséges egy "jó" költségvetés megalkotása, még akkor is, ha maradéktalanul jó költségvetés nem létezik. De bizonyos kompromisszumok árán megfelelő arány mégis elképzelhető. Úgy vélem, ebben a körben nem szorul bizonygatásra a mezőga zdaság fontos nemzetgazdasági szerepe, hiszen közismert a nemzeti össztermékben, a külkereskedelemben, az élelmiszertermelésben, a foglalkoztatásban elfoglalt súlya. Most, hogy az aszály is alaposan megtépázta az átalakulás gondjaival bajlódó mezőgazdaság ot, egyre többen foglalkoznak a csökkenő termeléssel és azzal a hiányzó külkereskedelmi aktívummal, ami talán a legjobban érzékelteti a mezőgazdaság kiemelkedő fontosságát. Az agrárgazdaság támogatásának tendenciája mellett nem mehetünk el szótlanul. 1988ban és 1989ben 8081 milliárd forintot tett ki a támogatás, amely 1990re 63 milliárdra csökkent, 1991ben már csak 48 milliárd volt. Ugyanez 1992ben 39 milliárd, 1993ban várhatóan 49 milliárdra alakul. A számok bizonysága szerint tehát 1988 és 1992 köz ött mindössze 4 év alatt kevesebbre, mint felére csökkent az agrártámogatás.
