Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. október 20. szerda, őszi ülésszak 16. nap (334.) - A Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék hozzá kapcsolódó véleménye általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - SOÓS KÁROLY ATTILA (SZDSZ)
1111 néhol kiugróan magas jövedelemhez jutnak a közalkalmazot tak, és ott a helyi lakosság sem nézi ezt jó szemmel, ilyen tapasztalatok jelentkeznek már néhány településen. Azonban törvényi kötelezettségünk ezt végrehajtani, és remélem, hogy olyan megoldás születik majd a parlamenti szavazás során, amelyik figyelembe veszi a kisebb települések költségvetési lehetőségeit is ennek a forrásnak az előteremtésénél. Azt gondolom, összességében azért, ha a beruházások és a fejlesztési lehetőségek kisebb volumenűek is lesznek az 1994. évben, azok az alapfeladatok, azok a komm unális szolgáltatások, amelyeknek nyújtására kötelesek az önkormányzatok, továbbra is biztosíthatóak lesznek, és megfelelnek a helyi lakosság és a törvények által támasztott követelményeknek. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönö m. Szólásra következik Soós Károly Attila, a Szabad Demokraták Szövetsége részéről. Felszólaló: Soós Károly Attila (SZDSZ) SOÓS KÁROLY ATTILA (SZDSZ) Köszönöm a szót, Elnök Úr. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Egy évvel ezelőtt a Kormány elkezde tt dolgozni egy hároméves gazdasági és költségvetési stabilizációs programon. E tárgyban több kormányelőterjesztés is készült, az egyiket az Országgyűlés költségvetési bizottságának tagjaként annak idején magam is megkaptam. Néhány hónap múltán azonban a Kormány feladta ezt a munkát és a várható folyamatok előrejelzését, a szükséges intézkedések kidolgozását 1994re korlátozta. Úgy született meg az a dokumentum, amelyet most tárgyalunk. Ez a költségvetési törvényjavaslat tehát távlatok nélküli. Az indoklás ában található gazdaságpolitikai alapvetés és annak számítási anyaga — egyetlen, az államadósság későbbi törlesztési terheit előrejelző táblázattól eltekintve — egy árva szót sem szól arról, hogy itt 1995ben és a továbbiakban is lesz ország, akkor is lesz majd termelés, lesznek jövedelmek, adók, költségvetési kiadások stb. Sokan talán azt gondolhatják, hogy ez így van rendjén, hiszen a költségvetési törvény mindig csak egy évre, és az, amelyet most tárgyalunk, 1994re szól. Nem indokolt tehát az arról szól ó törvényjavaslatban nagyobb távlatokat keresni. Nos, ez tévedés. Igenis szükség van előretekintésre. A több évre szóló, például beruházási döntések későbbi kihatásainak bemutatását az államháztartási törvény is előírja. (10.10) Tavaly a Kormány ezt meg is tette. Idén, nem törődve a törvénnyel, mellőzte, amit az Állami Számvevőszék jelentése is kifogásol. És ezen túlmenő átfogó gazdasági és költségvetéspolitikai előretekintésre is szükség van. Tavaly ezt még a Kormány is így gondolta. Képviselőtársaim közül bizonyára sokan emlékeznek arra, hogy akkor a költségvetési törvényjavaslathoz a Kormány mellékelt egy 1996ig szóló előretekintést. Nem lényegtelen — távolról sem lényegtelen — , de ehhez képest mégis másodlagos kérdés az, hogy az az előretekintés mennyir e volt kidolgozott, megalapozott, illetve mennyire támaszkodott könnyed, optimista feltételezésekre. A leglényegesebb itt maga az előretekintés ténye. Hiszen egy év nagyon rövid idő mindannyiunk életében, és még inkább az hazánk életében. Ezért amikor a jö vő évi gazdaságpolitikáról, költségvetésről beszélünk, az nem önmagában fontos. Nem ez, mint következő lépés a fontos, hanem az, hogy mi következik abból, mi következik azután. Az a fontos, hogy amit jövőre teszünk, az milyen helyzetet eredményez, milyen f eltételeket teremt a következő évekre. Tavaly ezt még a Kormány is tudta, ezt figyelembe véve terjesztette elénk programját, arról akart meggyőzni bennünket, hogy 1993as gazdasági és költségvetési politikája 1994 — 96ra javuló feltételeket fog
