Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. október 20. szerda, őszi ülésszak 16. nap (334.) - A Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék hozzá kapcsolódó véleménye általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - HORVÁTH TIVADAR, DR. (KDNP)
1109 Az elmúlt évek tapasztalatai alapján ma nyugodtan állíthatjuk, hogy az önkormányzati gazdaság a foglalkoztatásban betöltött szerepe szerint a nemzetgazdaság egyik legstabilabb szférja. Ez a szféra eddig nem bocsátott el tömegével munkaerőt, a fejlesztések és a beruházások is viszonylag magas szinten valósultak meg. Ezt a stabilitást mutatja az önkormányzatok körülbelül 70 milliárd forintot kitevő pénzállománya és a z önkormányzati hitelállomány viszonylagos kicsisége az államháztartás többi szereplőjéhez képest. Az 1994es költségvetés egyik nagy dilemmája is abban van, hogy a terhek elosztásában, illetve a bevételek feltárásában a kiadásoknál milyen mértékben részes edjenek az önkormányzatok az államháztartásra nehezedő terhekből. Ennek a tétje nyilván az, hogy egy fokozottabb restrikció csökkentheti a beruházásokat az önkormányzati szférában is, gyarapíthatja a munkanélküliek számát, és ez is visszahat az egész nemze tgazdaságra. A túlfeszített költségvetési előirányzatok szemlélése alapján nagy kérdés az, hogy sikerüle 1994re is mozgósítani az önkormányzatok tartalékait, és hogy ez az évek óta húzódó restriktív pénzpolitika végül is ezt a stabilitást, ezt a viszonyl agos jó kondíciót nem veszélyeztetie a következő évben. Az önkormányzatoknak is nyilvánvalóan fokozottabb mértékben kell megfelelniük a támasztott kihívásoknak. Át kell tekinteniük az ellátandó feladatokat, kiemelten az igazgatási és a rezsiköltségeket is . Véleményünk szerint ezt a dilemmát nem lehet egyoldalúan a központi kormányzat és a helyi önkormányzati szféra közötti szembenállás alapképleteként megfogalmazni. Részletesebben tekintve az önkormányzatok részesedését a költségvetési bevételekből vagy a bevételi struktúrájukat áttekintve azt látjuk, hogy bevételeik 62%a származik állami hozzájárulásból. Ehhez járul még további több mint 10,2%nyi kiegészítő megosztott központi költségvetési részesedés, és mintegy 17%ot tesz ki az a saját bevételi arány, amelyet saját vagyonuk felhasználásából, működtetéséből, illetve amennyiben módjuk van rá, helyi adóztatási lehetőségekből tudnak maguknak megteremteni. Én úgy gondolom, hogy az önkormányzatok az elmúlt években szükségszerűen fejlődtek Magyarországon abba n a dinamikus ütemben, amely leginkább vidéken, a kistelepüléseken tapasztalható. Én azt gondolom, hogy a vidék és a kistelepülések felzárkóztatása szükségszerű lépés volt, és kedvező a települési lakosság felzárkóztatása terén, hiszen azok a fejlesztések, azok az iskolaépítések, tornacsarnoképítések, víziközműberuházások, csatornaépítések mindmind évtizedes hátrányokat és hiányokat pótoltak ezeken a településeken. Semmiképpen nem voltak holt beruházások, feleslegesen kiadott pénzek, ezek javították az o tt élő lakosság életfeltételeit, közvetett módon a lakossági közérzet javításához járultak hozzá, a nemzeti vagyon tekintetében pedig úgy jelent meg, hogy azt gazdagította, és értékesebbé vált ezáltal. Az előterjesztett törvényjavaslat csupán 30 milliárd f orinttal tartalmaz nagyobb költségvetési előirányzatot az elmúlt évi bázishoz képest, és bizony, ha a nulla százalékos dologi és bérautomatizmusra tekintünk — ami az elmúlt években ugyancsak elmaradt — , azt látjuk, hogy ez a dinamikus fejlődési trend minde nképpen lelassul, vagy szükségszerűen megáll a következő években, legalábbis a fejlesztések és a beruházások tekintetében. Remélhetőleg azonban a működtetés terén ezzel komolyabb problémák és feszültségek nem keletkeznek. 1994re 33 milliárd forintos előir ányzat áll rendelkezésre az önkormányzati címzett és céltámogatásokra, amelyekből ezek a korábbi, nagy volumenű fejlesztések is megvalósultak, és sajnos, ez a költségvetési keret csupán arra lesz elegendő, hogy a már folyamatban lévő fejlesztések és beruhá zások fedezetére rendelkezésre álljanak, hiszen a kétharmados törvényeink szerint ezeket az önkormányzatokat alanyi jogon illeti meg költségvetési támogatás. De látható, hogy ez a messzemenően nagyvonalú törvényi alaptétel hosszú távon felülvizsgálásra szo rul, hiszen ez csak abban az esetben működhetne zökkenőmentesen, amennyiben a költségvetés forrásai évről évre
