Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. október 19. kedd, őszi ülésszak 15. nap (333.) - Az 1993. január 1-je előtt megállapított nyugellátások, baleseti nyugellátások, valamint nyugdíjrendszerű rendszeres szociális ellátások egyösszegű kiegészítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SURJÁN LÁSZLÓ, DR. népjóléti miniszter:
1069 Az indítvány szerint a z október 31e után nyugdíjazottak, azok tehát, akik még ez után az országgyűlési határozattervezet megszavazása után válnának nyugdíjassá, azok jövő év januárjától még nem részesülnének a most nyugdíjban lévők nyugdíjának növelésében. Foglalkoztatáspoliti kai szempontból is kívánatos lenne — hangsúlyozta az indítványozó — , ha a nyugdíjemelés várható időpontja nem motiválná a nyugdíjba vonulási szándékokat. A Kormány képviselője nem támogatta a mintegy 160 millió forintos kiadáscsökkentő javaslatot, és a mód osító indítványt — támogatottság hiányában — a bizottsági ülésen a javaslattevő visszavonta. Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Kérdezem önöket, kíváne valaki a vitában felszólalni. Senki nem jelentkezett felszólalásra, így a részletes vitát lezárom. Kérem a népjóléti miniszter urat, illetve államtitkárát… Kérdezem a miniszter urat, kíváne a válaszadás jogával élni. Igen, megadom a szót a miniszter úrnak. Dr. Surján László népjóléti miniszter válasza SURJÁ N LÁSZLÓ, DR. népjóléti miniszter: Köszönöm, Elnök Úr. A helycsere még úgy látom, hogy nem teljesen tudatosult. Nem szeretném hosszasan a tisztelt Ház türelmét igénybe venni, de engedjék meg, hogy néhány gondolatra mégiscsak reflektáljak, amelyek az általá nos vitában elhangzottak. Ne csak olyanokért emeljünk szót, amelyekben nem értünk egyet, az is kapjon hangsúlyt, amelyben egyetértünk. Örömmel tapasztaltuk, hogy a nyugdíjemelés vitájában a hozzászólók nagy többséggel támogatták a társadalombiztosítási önk ormányzatnak és a Kormánynak az egyetértésével megszületett javaslatát. Volt, aki az emelés mértékét illetően komoly aggályainak adott hangot, sőt indítványozta a határozati javaslat újratárgyalását. Meg kell mondani, hogy az emelés mértéke körüli vélemény különbséget nem tartjuk meglepőnek. A törvény, amely jelenleg érvényes, maga is várható mértékről beszél. A prognózisban van bizonytalanság, az év végéig hátralévő hónapok folyamatai a várttól kétségtelenül eltérhetnek. Ezeket Fekete Gyula képviselő úr sza kmai szempontból helyesen ecsetelte. Fel szeretném hívni a figyelmet arra, hogy a nyugdíjemelést a törvény nem a bérkiáramláshoz, nem is az infláció mértékéhez, hanem a nettó átlagkereset várható növekedésének mértékéhez köti, ami egyéves átlagos, nem pedi g év végéhez mért változást tükröz. Az is ténykérdés, s ezt Kis Gyula képviselő úr részletesen kifejtette, hogy olyan időszakban, amikor a nettó átlagkereset reálértéke csökken, mert az árak nettó keresetekhez képest nagyobb mértékben emelkednek, akkor a n yugdíjak reálértékének megőrzése nem teljesül. Annak idején, amikor az aktív keresők jövedelmét és a nyugdíjban lévők jövedelmét megpróbáltuk valamilyen szempontból harmóniába hozni, ez a Ház részletesen megvitatta, s a sok fölmerült javaslat közül végül i s ezt fogadta el. (16.50) Emiatt törvénytelennek minősíteni a javaslatot nem lehet, kellemetlennek, hátrányosnak, áldozatot vállalást kérőnek kétségtelenül lehetne. Annak ellenére, hogy azért ez a lépés mégiscsak komoly lépés, hogy egy kívánatos irányba mo zduljunk el. Az sem helytálló, ha az áfakulcsok emelésekor a költségvetésből juttatott egy összegű nyugdíjkiegészítést nem tekintjük az érintett nyugdíjasok idei jövedelmének. A probléma majd a jövő évi nyugdíjemelésnél lesz kérdé s. Abban egyetértünk, hogy a nyugdíjakba be nem épített egyszeri kiegészítést, ha 1994ben nem ismétlődik meg, nem szabad majd az '94. évi emelés bázisának tekinteni. Tisztelt Ház! A mostani vita visszaigazolta azt a határozott kormányzati szándékot, hogy az évenkénti nyugdíjemelés módszerét, a kivitelezés technikáját tovább kell finomítani. Egyértelmű,