Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. szeptember 7. kedd, őszi ülésszak 2. nap (320.) - Interpellációk - ELNÖK(Vörös Vince): - SZABÓ JÁNOS, DR. földművelésügyi miniszter:
106 alkalmazása folytán nagyon sokan nem tudtak élni üzletrészükkel, nem tudtak kil épni onnan, és nem tudtak új gazdálkodást kezdeni. Éppen ezért ezt jeleztem az FM felé, majd áprilisban interpellációt nyújtottam be. Sajnos, az interpellációk feltorlódása miatt, valamint az időközbeni nyári szünet miatt csak most került rám sor. Időközbe n történtek változások, ezért egy picit aktualizálnom kellett az interpellációt — amiért elnézésüket kérem. Kérdésem egyik fele a kívülállók üzletrészének sorsára vonatkozott, azonban időközben a Kormány benyújtotta az új személyi jövedelemadózásról szóló tervezetét, amelyben ezt a kérdéskört lényegileg rendezte. (15.50) Eszerint az üzletrészek adásvétele mentesül a forrásadó alól, ezzel könnyebb helyzetbe kerülnek az üzletrésztulajdonosok az eladás során, mások pedig inspirálva vannak arra, hogy megvásáro lják ezeket az üzletrészeket. A másik probléma azonban, amelyet felvetettem, az ismételt kiválási lehetőség, azóta sem oldódott meg. Mint engem és több képviselőtársamat is tájékoztattak, több szövetkezet esetében félrevezették a tagságot, azt állí tva, hogy ha nem válnak ki, megmarad a munkahelyük, sőt néhol még azt is hozzátették, hogy másként elveszítik a nyugdíjjogosultságukat. Többen éppen ezért nem éltek akkor a kiválással, utóbb azonban elbocsátották őket, így lehetetlen anyagi helyzetbe kerül tek. Másrészről azzal is tisztában vagyok, hogy a jelenlegi szövetkezetben dolgozók jogos érdeke valóban a biztonságos gazdálkodás lehetősége, amelyet a vagyon állandósulása jelenthet. Jogász létemre én is tudom, hogy a jog nem tudása senkit nem mentesít. Mégis úgy érzem, a félrevezetett tagoknak, akik viszont azóta nagyon is tudják, hogy az esetleges kiválásuknak milyen fontossága van, mely gazdasági jövőjük megteremtését is megalapozhatja, véleményem szerint elkerülhetetlen valamilyen új megoldása az ő so rsuk rendezésének is, még ha korlátozva lesz is a kilépési lehetőség. Tudom, hogy az érdekképviseleti szervekkel tárgyalások folynak jelenleg is. Azonban ezek a szervek főként azokból a vezetőkből állnak, akik 1990ben még semmilyen résszel nem rendelkezt ek a szövetkezeti tulajdonon belül, és épp a szövetkezeti törvény hatására jutottak azóta jelentős föld, illetve üzletrésztulajdonokhoz. Ezek az érdekképviseletek saját érdekeik mellett természetesen védik a jelenlegi tsztagok tényleges érdekeit is, azon ban ez nem vezethet azok rovására, akik, vagy akik hozzátartozójának vagyonából alakultak meg ezek a szövetkezetek, és most új utakra kívánnak lépni. Az is megérne egy misét, hogyan lehet úgy egyeztető tárgyalásokat folytatni, hogy közben az egyik fél demo nstrációval fenyeget? Tisztelt miniszter urak! Kérdezem tehát: miként kíván tenni a Kormány annak érdekében, hogy a jelenlegi tsztagság és a kiválni szándékozók közötti konfliktushelyzetet feloldja? Tekintettel arra, hogy másként fogalmazódott meg jelenle g az interpellációm, valamint hogy még folynak az érdekegyeztetések, a téma fontosságára tekintettel én örömmel venném, ha a miniszter urak 30 napon belül válaszolnának. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK(Vörös Vince) : Köszönöm. Megadom a szót dr. Szabó János földműv elésügyi miniszter úrnak, aki ebben a kérdésben illetékes lett volna válaszolni. Dr. Szabó János földművelésügyi miniszter válasza SZABÓ JÁNOS, DR. földművelésügyi miniszter: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! 30 napon be lül írásban megadjuk a választ. (Taps.)
