Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. október 19. kedd, őszi ülésszak 15. nap (333.) - Kérdések - ELNÖK (Vörös Vince):
1048 Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztel t Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm a kérdést és egyben örömömre is szolgál, hogy ily módon a nagy nyilvánosságnak is tájékoztatást tudok adni ebben a témakörben. Az ön első kérdését némileg pontosítanom kell, mert 1992 végé n csak a biztosítási törvény ún. biztosításfelügyeleti, biztosítástechnikai alapváltozata készült el. Ezt az anyagot valóban három napon keresztül vitatták a nálunk sokkal fejlettebb biztosításüggyel rendelkező országok képviselői, s számunkra roppant megn yugtató módon a szakmai megoldásainkat alapvetően jóvá is hagyták. A kormányzat különböző intézményei, mindenekelőtt a Pénzügyminisztérium és az Igazságügyi Minisztérium csak ezek után kezdhették el az egyéb szempontoknak megfelelő, és szintén szakmainak n evezhető fontos egyeztetéseket. Az elmúlt fél év során ezért értekezletek tucatjain és munkaórák százain kíséreltük meg érvényesíteni hazánk pénzügyi és jogpolitikai, illetve a külpolitikára, a beruházásra és a foglalkoztatásra vonatkozó érdekeit a biztosí tók képviselőivel folytatott szakmai egyeztetések folyamán. Örömmel tájékoztathatom képviselő urat és az ország nyilvánosságát, hogy az elmúlt hónapok hoszszú és nehéz vitái folyamán sikerült olyan kompromiszszumhoz jutnunk, amely egyaránt elfogadható mind a biztosítottak, mind a biztosítók tulajdonosai és vezetői, mind pedig az állami intézmények felelősei számára. A másik kérdésre ezek után már rövidebben válaszolhatok. Az országunk biztosításüggyel kapcsolatos, sokféle érdekének összehangolását szolgáló tárgyalásoknak a kompromisszumkereséshez és megtaláláshoz szükséges, bizony néha igencsak hosszú érlelődési ideje a felelős azért, hogy a biztosítási törvény tervezetét megelőzve kerülhetett tárgyalásra a kölcsönös biztosítópénztárakról szóló törvény terve zete. Remélem azonban, hogy a tisztelt képviselő úr is egyet tud velem érteni. Az ország befektetési viszonyai és nemzetközi megítélése szempontjából annyira jelentős gazdasági szféra szereplői számára hosszú évekre — az alapfeltételeket meghatározó törvén y esetén — hivatali, sőt azon túlmenő morális kötelességünk volt a minden fél számára elfogadható kompromisszumra való törekvés. Az osztrák biztosítók magyarországi tevékenységének rendezését, mint azt Mádi László képviselő úr egyik interpellációjára válas zként már elmondtuk, már eddig is megpróbáltuk és most is próbáljuk megoldani. Tájékoztatom önöket, hogy az egyik érintett osztrák biztosító alapítási kérelme ma már hivatalos engedélyeztetési eljárás tárgyát képezi. Vitathatatlanul igaza van azonban a kép viselő úrnak abban, hogy a biztosítási törvény gyors megszületése egyszerűbbé tehetné a két ország kapcsolatát sajnos valóban megterhelő ügy rendezését. Mindezek is indokolják, hogy a biztosításról szóló törvényjavaslatot a Kormány még ez évben a tisztelt Parlament elé terjessze. A Kormánynak már nincs lehetősége arra, hogy az önkéntes, kölcsönös biztosítópénztárakról szóló törvényjavaslatot összekapcsoltassa a biztosítási törvény tervezetével, hiszen az előbbi már a Parlament előtt van és a Parlament külön böző bizottságai már tárgyalják. Szeretném azonban újból hangsúlyozni a Kormány arra vonatkozó törekvését, hogy lezárja a biztosítási törvény előkészítését és javaslatát még 1993ban benyújtja a Parlamentnek. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : K öszönöm. Még egy kérdés elmondására van lehetőség. Dr. Pelcsinszki Boleszláv képviselőtársunk, a Szabad Demokraták Szövetsége részéről kérdést kíván feltenni az
