Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. szeptember 7. kedd, őszi ülésszak 2. nap (320.) - Interpellációk - ELNÖK(Vörös Vince):
104 A vagyon megosztása esetén mind az önállósuló, mind a meg maradó állami vállalat rövid időn belül működésképtelenné vált volna, ezáltal megengedhetetlen veszélyhelyzetbe hozta volna a térség közműves ivóvízellátását, a fogyasztókat. Másrészről: csak ez év áprilisában, az önkormányzati tulajdonba adásról szóló tör vény végrehajtása kapcsán született döntés a nyíregyházi regionális vízi közmű tulajdonlásának kérdésében. (15.40) Akkor a Belügyminisztérium fellebbezés alapján, másodfokon úgy döntött, hogy a vízi közmű állami tulajdonban marad. Harmadrészt: időközben, m int azt a képviselő urak is említették, változás következett be a tulajdonosi jogkör gyakorlásának kérdésében is. A múlt év őszétől a regionális vízművek átkerültek az Állami Vagyonkezelő Részvénytársasághoz, és a törvény arra kötelezte e vállalatokat, hog y 1993. február 28áig készítsék el átalakulási tervüket. Az átalakulási tervek elkészültek. Az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság az idén augusztusban döntött a Regionális Vízművek részvénytársasági formában történő működtetéséről. Ezt megelőző en a Tiszamenti Regionális Vízműveknél — ezen belül a nyíregyházi üzemigazgatóságnál is — sor került az átalakulási terv érdekképviseleti véleményezésére. A többségi dolgozói vélemény figyelembevételével döntött az ÁV Rt. a vállalat egyben történő részvén ytársasággá alakításáról. Ami pedig a Regionális Vízművek működésére vonatkozó szakmai koncepciót illeti, el kell mondanom, hogy csak olyan szervezeti átalakításokat tudunk támogatni, amelyek először is: nem eredményezik a vízdíjak jelentős növekedését a f ogyasztók többségénél; másodszor: közgazdaságilag ésszerűek és nem vezetnek a fennmaradó vállalat ellehetetlenüléséhez; harmadszor: a szolgáltatások nagyobb műszaki egységben történő kezelésével megfelelő szolgáltatási biztonságot teremtenek. Az eddigi tap asztalatok — köztük a nyíregyházi üzemigazgatóság példája is — azt mutatják, hogy általában az önállósulási törekvés ott jelentkezett, ahol a vízszolgáltatás az általánosnál jobb teljesítményű, gazdasági adottságai kedvezőbbek. Ha minden ilyen egység kivál ik az adott szervezeti keretből, akkor nemcsak a vállalat többi részét hozza hátrányos helyzetbe, hanem a térség azon fogyasztóit is, akiknek nincs választási lehetőségük és eszközük a döntés befolyásolására. Ezért a jövő útja a szolgáltatások nagyobb egys égben történő kezelése: így mód nyílik a nagyobb régiókban a vízdíjak egalizálására, a túlzott mértékű, indokolatlan eltérések keletkezésének megakadályozására. A szolgáltató költséggazdálkodását és működését pedig az önkormányzatoknak kell ellenőrizniük, hatást gyakorolva ezáltal is a szolgáltatási díjak alakulására. Az eddigi vizsgálatok alapján úgy tűnik, hogy az említett szakmai követelményeknek a nyíregyházi üzemigazgatóság önállósulási törekvése nem felel meg. Olyan megoldást, amely a többségi érdek s érelmével járna, nem tudunk támogatni. Ugyanakkor magam is úgy ítélem meg, hogy a Regionális Vízművek szervezetét valóban nem lehet egy kaptafára húzni. Ezt figyelembe véve az ÁV Rt. az öt regionális részvénytársaságra stratégiai tanulmányt készít, amely m egalapozza egy racionális szervezeti rendszer kialakítását is. Az én véleményem szerint a Tiszamenti Regionális Vízművek átalakítása, belső átszervezése, valamint egyes funkciók, tevékenységek földrajzi átcsoportosítása nem ütközik sem szakmai ellenérvbe, sem koncepcionális akadályba. Az a véleményem tehát, hogy a problémákat így kell kezelni, így kell megoldani a vállalat egységének egybentartása mellett és a szolgáltatási terület csökkentése nélkül. Kérem szépen, hogy fogadják el válaszomat. (Gyér taps a jobb oldalról.) ELNÖK(Vörös Vince) :
