Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. szeptember 7. kedd, őszi ülésszak 2. nap (320.) - Interpellációk - ELNÖK(Vörös Vince): - SZILASSY GÉZA, DR.(MDF)
102 3. Azt gondolom, hogy amikor Magyarországon azért van hál' istennek vállalkozó tőke és van sok privatizálásra váró, felújításra váró épüle t, akkor ez a gyorsaság természetes kellene legyen. Még egyszer mondom: szeretném remélni, hogy ez a korrekt, tisztességes viselkedés, amit én az ÁVÜnél is tapasztaltam benttárgyaláskor, hasonló más ügyekben is így lesz. Köszönöm. A választ elfogadom. (Ta ps.) Határozathozatal ELNÖK(Vörös Vince) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Mádai Péter képviselőtársunk elfogadta a miniszteri választ. Kérdezem az Országgyűlést, elfogadjae a miniszter úr válaszát? Kérem, szavazzanak. (Szavazás.) Megállapítom: az Országg yűlés 169 igen szavazattal, 2 ellenében, 27 tartózkodás mellett a miniszteri választ elfogadta. Dr. Szilassy Géza és dr. Takács Péter, a Magyar Demokrata Fórum képviselői interpellációt nyújtottak be a miniszterelnökhöz A Tiszamenti Regionális Vízművek áta lakulása tárgyában címmel. Közlöm képviselőtársaimmal, a miniszterelnök úr megbízásából dr. Schamschula György miniszter úr adja meg a választ. Képviselőtársaim közül. (Szilassy Géza jelentkezik) .igen, köszönöm szépen. Dr. Szilassy Géza képviselőtársunkna k átadom a szót. Interpelláció - Dr. Szilassy Géza és dr. Takács Péter (MDF) — a miniszterelnökhöz — A Tiszamenti Regionális Vízművek átalakulása tárgyában címmel SZILASSY GÉZA, DR. (MDF) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! A törté net 1990 végén kezdődött, amikor a Tiszamenti Regionális Vízművek nyíregyházi üzemigazgatósága dolgozóinak több mint kétharmada — hivatkozva az 1990. évi XXII. számú törvény adta lehetőségre — kezdeményezték az üzemigazgatóság önállóvá válását. A dolgozók képviselői beadványukban a Vízügyi Minisztérium, mint a vállalat alapítója felé, pontosan indokolták különválási kérelmüket. Röviden: a Tiszamenti Regionális Vízművek jelenleg Szolnokon lévő központtal üzemelő vállalat. Négy üzemigazgatósága Szolnokon, Gyu lán (amely közben megszűnt) Debrecenben és Nyíregyházán működik. A nyíregyházi üzemigazgatóság az egyedüli egység, melynek fő profilja lényegében a vízkitermelés, amely az összes végzett tevékenység 9095%át teszi ki. A vízkitermelés alapja a Szabolcs meg yében lévő öt vízbázis, melyek Kótaj, Nyírtelek, Tiszabercel, Tiszabezdéd, Geszteréd területén találhatók. A vízzel ellátott települések száma e megyében 40. Az éves szinten szolgáltatott vízmennyiség 16 millió m3. A kért önállóság oka részben a nyíregyház i üzemigazgatóság és a szolnoki központ közötti igen nagy földrajzi távolság, az üzemigazgatóság dolgozói szakmai irányítást a központtól nem igényelnek, a helyi szinten felmerülő műszaki, gazdasági, s emberi problémák megoldásában a központ — a távolság m iatt — részt venni nem tud; illetve: az üzemigazgatóságnál dolgozók közvetlen gazdasági érdeke, mely elsősorban a bérszínvonalat, illetve a nyíregyházi üzemigazgatóság által kitermelt "nyereség" elosztását érinti. Ezen két pont a különválás indokait csak a z üzemigazgatóság dolgozói részéről magyarázza. Azonban a leválásnak számos egyéb előnye is lenne, többek között a sokszorosan hátrányos megyénkben a számítások szerint a vízdíj árszínvonala is alacsonyabbá válhatna, ha nem rakódnának rá a jelenlegi szolno ki központ költségei. Éppen ez az indok volt az, hogy mi, képviselők felvállaltuk a dolgozók által képviselt átalakulás ügyét. Számos, egymás utáni ígéreteket kaptunk az önállósulás elvi engedélyezésére, azonban semmi nem történt. Közben a Parlament meghoz ta a privatizációs törvényeket. Ezek alapján a Tiszamenti Regionális Vízművek felügyelete és átalakulásának kérdése átkerült az Állami Vagyonkezelő Részvénytársasághoz. A korábban elkészített — általunk képviselt
