Országgyűlési napló - 1993. évi nyári rendkívüli ülésszak
1993. július 13. kedd a nyári rendkívüli ülésszak 11. napja - Interpellációk - ELNÖK (Vörös Vince): - SÜMEGI SÁNDORNÉ (FKgP) - ELNÖK (Vörös Vince): - JÓZSA FÁBIÁN, DR. belügyminisztériumi államtitkár:
949 bekezdésében biztosított, a köztulajdonnal egyenjogú és egyenlő védelemben részesülő tulajdonát nem kapja vissza. (Alkotmány 9. § (1) bekezdés.) A tulajdonos a perekben nehezen ki harcolt bérleti díj esetén sem juthat a bérlemény használatával járó tényleges ellenértékéhez, a bérlő pedig az alacsony lakbér valamennyi előnyét élvezi - míg a bérlemény fenntartásával esedékes kiadások és költségek, köztartozások a tulajdonost terhelik. A tulajdonosok, a tanácsi kiutalások folytán lakásukból kiszorulva, olcsó bérű lakásokat nyújtanak e bérlők részére, tehát a tulajdonos terhére veszik igénybe az alacsony bérű lakások kényszerbérleti jogviszonyában megvalósuló szociális támogatást. A Kormány az 1990ben meghirdetett nemzeti megújhodási program hetedik fejezetének 5. pontjában célul tűzte ki a lakások, a bérlők és tulajdonosok (sic!) jogainak meghatározását, a piaci elvek szerinti valódi tulajdonosbérlő jogviszony kialakítását, a jog ok és kötelezettségek világos elhatárolását. E célok megvalósítására azonban három év óta nem került sor. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre benyújtott 5401es számú törvényjavaslat sem nyújt szabályozást e viszonylag szűk körű , de társadalmi feszültséget, elkeseredést kiváltó ellentmondások feloldására. Miután a kényszerbérletű lakások felmondásának rendezésére irányul az interpellációm, kérem a Kormányt, adjon tájékoztatást: milyen jogszabályalkotással szándékozik a nemzeti me gújhodási program során biztosítani a kényszerbérletlakástulajdonosoknak az Alkotmányban biztosított, tulajdonukhoz fűződő jogainak a kivitelezhető felmondással történő mielőbbi megoldását? Kérem szépen, engedjék meg, hogy pár mondatban, ha lehet, ismerte ssem… (Közbeszólások: De nem lehet! - Zaj.) … tíz panaszos leveléből néhány mondatot… ELNÖK (Vörös Vince) : Képviselő Asszony! Túlhaladta az időkeretet. Nem lehet tovább folytatni… (Zaj.) SÜMEGI SÁNDORNÉ (FKgP) Nem? Akkor nem mondom. Köszönöm, hogy meghall gattak. (Taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Felkérem dr. Józsa Fábián államtitkár urat, szíveskedjék megadni a választ az interpellációra. Dr. Józsa Fábián belügyminisztériumi államtitkár válasza JÓZSA FÁBIÁN, DR. belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Sümegi Sándorné képviselő asszony! Nagyon szépen köszönöm, hogy meg tetszett fogalmazni az interpellációs kérdést, mert ennek alapján lehetőség nyílik arra, hogy a magyar közvéleményt tájékoztassam a múlt ö rökségének a felszámolási körébe tartozó ezen - bár szűk réteget érintő, de mégis nagyon fontos - kérdésről. Azt hiszem azonban, hogy az Országgyűlést nem kell tájékoztatnom, hiszen éppen két hete fogadtuk el azt a lakáskódexet, azt a lakástörvényt, amelyb e a vonatkozó rendelkezések részletesen beépültek, és amelyek tartalmazzák a megoldás lehetőségeit. (Derültség.) Mielőtt azonban konkrétan kimondanám a válasz tartalmát, engedjék meg, hogy néhány mondattal utaljak a kényszerbérletek mibenlétére. Tisztelt O rszággyűlés! Való igaz az, hogy 1953 előtt Magyarországon kiutaló határozatok nélkül is jómódú magyar polgárok lakásaiba erőszakkal, kényszerítő eszközök alkalmazásával beköltöztettek személyeket, akiket bérlőnek minősítettek. 1953at követően már nem foly tatódott az erőszakos beköltöztetési gyakorlat; annyi volt azonban csak a változás, hogy egy kiutaló határozatot hoztak. Ettől függetlenül a lakástulajdonos tűrni volt kénytelen azt, hogy az ő helyiségeibe beköltözzenek a kényszerbérlők.
