Országgyűlési napló - 1993. évi nyári rendkívüli ülésszak
1993. július 13. kedd a nyári rendkívüli ülésszak 11. napja - Interpellációk - ELNÖK (Vörös Vince): - KIRÁLY ZOLTÁN (független)
941 országban. (Zaj.) Valóban, 40 éven keresztül ennek az országnak a kormánya kizárólag csak hazudott az ország lakosságának. (Zaj.) Én, aki ennek a Kormánynak az ellenzékében vagyok, mégis úgy vélem, az első szabadon választott Kormánytó l teljes mértékben elfogadhatatlan mind erkölcsileg, mind pedig politikailag, hogy akár hazugságba keveredjék, akár pedig hazugság mellé álljon. Ebből a megfontolásból nem áll módomban elfogadni az ön válaszát. (Taps az ellenzék soraiban.) Határozathozatal ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Eörsi Mátyás képviselőtársunk nem fogadta el az államtitkári választ. Kérdezem az Országgyűlést, elfogadjae az államtitkár úr válaszát. Kérem, szavazzanak. (Megtörténik.) Megállapítom, az Országgyűlés 119 igen szavazattal, 57 ellenében, 17 tartózkodás mellett az államtitkári választ elfogadta. Király Zoltán és dr. Kőrösi Imre független képviselők interpellációt nyújtottak be dr. Szabó Tamás tárca nélküli miniszterhez Nyíregyházi Dohányfermentáló Részvé nytársaság privatizációja címmel. Megadom a szót Király Zoltán képviselőtársunknak. Interpelláció: Király Zoltán és dr. Kőrösi Imre (független) - dr. Szabó Tamás tárca nélküli miniszterhez - Nyíregyházi Dohányfermentáló Részvénytársaság privatizációja címm el KIRÁLY ZOLTÁN (független) Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Mindenekelőtt szeretném megköszönni mindkettőnk nevében, hogy - a múlt héttel ellentétben - privatizációs ügyben maga a privatizációs miniszter fog válaszolni. Amire pedi g tudakozódásunk irányul, az az, hogy úgy tudjuk, a dohánygyárak privatizációjakor, amikor is mind a négy dohánygyárat külföldi multinacionális cégnek adták el, született egy olyan elvi döntés, hogy ezek után a dohányfermentálók magyar tulajdonosok kezébe kerüljenek. Ami azt illeti, ez igen megnyugtató elvi döntés volt, annak is tűnt, hiszen ellenkező esetben a magyar dohánytermesztés elsorvadása is bekövetkezhetnék. A multinacionális cégek ugyanis mind ÉszakAmerikában, mind Nyugaton piacot vesztettek, pia cokat veszítettek, így egyedüli terjeszkedési irányuk elsősorban KözépKeletEurópa, illetve ezen keresztül a FÁK államai. És hogy ez a piaci terjeszkedés nem pusztán egyegy esetre irányul, azt jelzik a múltunkból, a közelmúltunkból fakadó számos példák, amelyek során a magyar polgár is nagyon jól tapasztalhatja azt, hogy magyar árut itt már nemigen lát. (14.40) Ezekre utalnak azok az interpellációk is, amelyek korábban mind a növényolajipar, mind a cukoripar vagy éppen más gépjárműgyártási iparágak piacve sztését jelentették külföldi cég megjelenésével és tulajdonszerzése nyomán. Nos, e megnyugtató döntés ellenére, tudomásunk szerint az Állami Vagyonügynökség igazgató tanácsa június 16án olyan döntést hozott, hogy a Nyíregyházi Dohányfermentáló Részvénytár saságot egy multinacionális cégnek, a Universal Leaf Tobacco Rt.nek juttatja, az szerezhet tehát tulajdont ennél a társaságnál. Vagyis az történt ismét, hogy sérelmet szenvedett a hazai érdek, annak ellenére, hogy szavakban persze mindenki a hazai tulajdo nosok érdekeit tekinti elsődlegesnek. A kérdés tehát önmagától kínálkozik, miért kellett egy olyan iparágat teljes egészében külföldieknek juttatni, amely a felvásárlással jelenleg is több tízezer embernek ad munkát, milliárdos nagyságrendű árukészlettel r endelkezik, és még a mai nem megfelelő érdekeltségi viszonyok mellett
