Országgyűlési napló - 1993. évi nyári rendkívüli ülésszak
1993. június 22. kedd a nyári rendkívüli ülésszak 2. napja - A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - DEUTSCH TAMÁS (FIDESZ)
86 megváltozni látszik a Kormány álláspontja olyan sarokpontokban, amelyek a legfontosabb, vagy lényegében a legfontosabb részeit jelentik a lakástörvénynek. Mit jelent ez például? Jelenti a bérleti jogviszony tartalmi elemeinek a szabályozá sában azt a változást, hogy a rendeleti szabályozás - az önkormányzati rendeleti szabályozás - lehetővé tételéhez képest a törvénybe emelődik be nagyon sok kérdés. Most itt nem minősítem ezt a változást, hogy egyetérteke vele, vagy sem, csak egyszerűen té nyként próbálok felsorolni néhány ilyen kérdést. Az elidegenítés feltételeinek a meghatározásában, úgy látszik, hogy módosul a Kormány álláspontja abban, hogy nem hagy szabad teret az önkormányzatoknak a tekintetben, hogy rendeletben határozzák meg ezeket a feltételeket, hanem a törvény kívánja a legfontosabb feltételeket meghatározni. Ugyanúgy alapvető változás látszik a Kormány álláspontjában a lakbérkötöttség - a törvényi lakbérkötöttség - bevezetésében, s ugyanúgy alapvető változás az, hogy a korábbihoz képest a helyiségek esetében is egyfajta vételi jogot kíván megteremteni a Kormány, szemben a benyújtott törvényjavaslattal. Mindez azonban, én úgy ítélem meg, hogy azt a helyzetet jelenti, a kétkötetes együttes jelentés alapján - ami a bizottsági vitákna k az eredményét tartalmazza - egyelőre képtelenség összerakni azt a törvényszöveget, amely törvényszöveg összeállhatna azokból a törvényrészekből, amelyeknek a megváltoztatását nem támogatja a Kormány, illetve azokból a törvényrészekből, amely esetekben a Kormány valamilyen módosító indítványt támogat, és így megváltozik az eredetileg benyújtott előterjesztés. Nagyon sok ponton - és nem is lényegtelen pontok - a Kormány ugyan egymástól nem lényegesen különböző módosító indítványokat, de több módosító indítv ányt is támogat, tehát gyakorlatilag ma nem látható, hogy mi igazából a Kormány álláspontja. Mi ezzel a baj? Alapvetően nem lehet ma egyelőre tudni, hogy a benyújtott módosító indítványok közül melyek azok, amelyek élnek. Melyek azok, hisz egy törvény vitá ja során különösen az ellenzéki képviselők a benyújtott előterjesztéshez képest fogalmazzák meg a módosító indítványaikat, ehhez képest az előterjesztéshez képest - mint ahogy említettem - sarokpontokon megváltozott a Kormánynak az álláspontja, amire akár csak pontosító vagy jogtechnikai kérdésekben tiszta helyzetet teremtő módosító indítványokat vagy koncepciójavító elképzeléseket a képviselők nem tudtak megfogalmazni, hiszen ők az eredeti előterjesztéshez fogalmazták meg az elképzelésüket. S ahogy Török F erenc is elmondta, az eredeti előterjesztésben is, még ha egyes kérdésekben tartalmilag egyetért az ember, annak a megvalósíthatósága tekintetében komoly aggályok támadnak, különösen jogi szempontból. Tehát egyrészt ez jelenti a súlyos problémát, másrészt az természetesen, hogy egy szavazás előtt állunk, hisz előbbutóbb le fog zárulni ez a részletes vita. Egy szavazás során világosan kéne látni, hogy a szavazás logikájában egyes módosító indítványok támogatása, vagy elvetése esetén hogyan fog összeállni a törvény. Egyelőre ezt nem lehet látni. Így én két megoldást tartok elképzelhetőnek. Valóban azt gondolom, hogy az lenne talán a legtisztább helyzet, de ez túlságosan elnyújtaná - én azt hiszem - a törvényjavaslat határozathozatalát, amit Filló Pál mondott, hogy a Kormány visszavonná, és új változatban terjesztené be ezt a törvényjavaslatot. Volt már ilyenre példa, tehát ez nem valami egészen elképesztő, földtől elrugaszkodott javaslat. Előfordult már ilyen, ahol a Kormány a benyújtott módosító indítványok a kceptálása következtében annyira megváltoztatta az álláspontját, hogy a könnyebb határozathozatal érdekében visszavonta a törvényjavaslatot, új változatban nyújtotta be, és teljesen formális volt, a szónak abban az értelmében formális, hogy már korábban me gtörtént bizottsági viták alapján az újabb bizottsági viták lényegében formálisak voltak, tehát a gyors határozathozatalnak a feltételeit meg lehetett teremteni. A közelgő nyári szünet, tehát az a tény, hogy július 10éig ülésezik a Parlament, lehet, hogy erre az eljárásra nem nyújt lehetőséget. Én azt gondolom, egy másik, nem a Házszabályban szabályozott eljárással azonban mód és lehetőség nyílna. Méghozzá arra, amiről alapvetően egy új Házszabály
