Országgyűlési napló - 1993. évi nyári rendkívüli ülésszak
1993. július 7. szerda a nyári rendkívüli ülésszak 8. napja - Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat határozathozatala - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SZABÓ IVÁN, DR. pénzügyminiszter:
614 struktúra és a KGST igényszintjéhez vagy igénytelenségi szintjéhez megfelelő iparfejlesztés, az ömlesztett a lmától a hasított sertésen át a túlsúlyos gépekig és az energiafaló iparágakig és technológiákig volt, és azok a hitelek, amelyek nem projektfinanszírozásra, hanem részben életszínvonal, részben politikai célok finanszírozására lettek felvéve. Ezeknek a ké rdéseknek a legnagyobb bajuk éppen az, hogy ki kell tennünk még egyszer az asztalra ezt a 40 év alatt elkártyázott, elivott családi pótlékot. (Taps a jobb oldalon.) Szeretném jelezni, hogy volt egykét olyan felvetés, amelyiknek kizárólagosan a politikai í zét éreztem, és nem szeretném mellébeszélve elhanyagolni a Hungária Televízió Alapítvány kérdését. Az érdemi részhez azt szeretném mondani, hogy Erdély, a Vajdaság, a Felvidék és Burgenland magyarlakta nézőközönségének, ha egy 10 milliós ország a határain kívül élő közel 5 millió ember részére nem tud 2 milliárd forintot kitenni, az a nemzet halálra van ítélve. Ezt meg kell tudnunk teremteni! (Taps a jobb oldalon.) És bármennyire tetszetős gondolat volt, hogy lőjük ki a Holdra a TV1et vagy a TV2t, hadd lá ssák azt a szomszédságunkban élő magyarok,… (Tirts Tamás: Lőjétek ki…!) …legyen szabad azt mondanom,… (Derültség a bal oldalon.) …rendkívül szellemes ez a megoldás, csak kíváncsi vagyok arra, hogy az erdélyi, a csiki székelyek vagy a kárpátaljai magyarok v ajon nagyon érdeklődneke arról, hogy én milyen elmés vitát folytatok Békesi úrral a kamerák előtt, vagy őrzie az ő identitásukat az, hogy a hazai gegekre épült Friderikuszshowt fogják nézni vagy történetesen mit kezd a parlamenti közvetítéssel, ahol ne m az ő jogi törvényeiket, hanem az itthoniakat fogjuk megfogalmazni? (Taps a jobb oldalon. - Zaj. - Tirts Tamás: Szavazni akarunk!) A másik kérdés: volt egy álvita, hogy mennyi lesz a költségvetés hiánya. (Zaj.) Rendkívül örülök annak, hogy igen széles ská lán mozgott ez a dolog, mert ilyen alapon nyugodt lélekkel mondhatom: a középértékben számolva még úgy néz ki, bele is találtunk a valószínűsíthető hiányba, hiszen itt elhangzott, hogy nem kellett volna beadni pótköltségvetést, mert valószínűleg csak 10 mi lliárddal lépi túl - ugye, ez 195 milliárd , a másik végletként a 250 és a 270 hangzott el. Tisztelt képviselőtársaim! Mi meg azt mondjuk, hogy 215, a jóslásokat majd jövő tavasszal fogjuk valahol megjeleníteni. A má sik politikai jellegű felvetés az volt, amit őszintén szólva tényleg azért nem értettem, mert azt hittem, hogy nyilvánvaló dolgokon nem kell vitatkozni, hogy megszűnt a Hadiipari Hivatal és nem szűnt meg az ő költségvetési tétele. Kérem, a Hadiipari Hivata l mint önálló fejezet, mint önálló intézmény megszűnt, de az Ipari Minisztériumba és a Honvédelmi Minisztériumba a megfelelő részek beolvadtak, ezek az emberek továbbra is dolgoznak, ezeknek a feladata megmaradt, nyilvánvaló tehát, hogy nem arról van szó, hogy mint kiadási oldal szűnt meg, hanem mint önálló hivatal szűnt csak meg. A leggyakrabban visszatérő és csak politikainak tűnő észrevétel az, hogy indokolatlan növekedését lehet tapasztalni az igazgatási kiadásoknak. Itt az államhatalmi, államigazgatási szervek és feladatok köre támogatásának csökkentése szinte minden alkalommal felvetődik az ellenzéki képviselők részéről. Nem ismeretes és nem tudtunk utánamenni annak a körnek és adattartalomnak, aminek alapján Soós Károly Attila képviselőtársam 133%os költségnövekedést jelenít meg - tessék figyelni! - 1984 és 1992 között. Az azonban ismeretes, hogy az 1990. évi választásokat követően alakult ki a mai államhatalmi és államigazgatási rendszer, amelyet az 1984. évivel összehasonlítani, ebből hihetetlenül t éves következtetéseket lehet levonni. Ugyanis megváltozott az államhatalmi szervek szerepe és összetétele, és kétségtelenül elismerem azt, hogy közvetlen költségek tekintetében a demokrácia állama olcsóbb a diktatúra államánál. Változások következtek be az államigazgatásban, a jogalkotásban a rendszerváltozásból következően. Egyes szakmai hivatalok feladatai és szolgáltatásai bővültek, a kiadások növekedését a bevételek növekedése is finanszírozza. Kiadásnövekedést eredményezett még a rendszerváltozás
