Országgyűlési napló - 1993. évi nyári rendkívüli ülésszak
1993. július 7. szerda a nyári rendkívüli ülésszak 8. napja - Interpellációk - ELNÖK (Vörös Vince): - MEDGYASSZAY LÁSZLÓ, DR. földművelésügyi minisztériumi államtitkár:
607 talán részben ennek következtében is - az átlagos mértéket meghaladó termelési eredményeket értek el. A szüksé ges technikai feltételeket a külföldi részvétellel működő társaságok a mezőgazdasági partnerek részére igen kedvező feltételek mellett biztosítják. A BéghinSay csoport a vetőmagköltségek megelőlegezésén túlmenően, összes mezőgazdasági partnere számára meg hitelezi a gyomirtó és növényvédő szereket, valamint esetenként a gépi talajmunka vonatkozásában is számottevő segítséget adnak. Akceptálják a mezőgazdasági költségek növekedését, és a répa felvásárlási árát 1990hez viszonyítva fokozatosan 50%kal emelték . Az interpellációban szó esik arról, hogy a gyárak veszteségesen termelnek, nő a fogyasztási ár, és a létszám a felére csökkent. Nézzük a tényeket! Az ár: a cukor telephelyi termelői ára ma körülbelül 5354 Ft/kg, azaz alig több, mint a teljes önköltsége. Ha ehhez társítjuk azt, hogy 1990 márciusában 1 kiló cukor telephelyi termelői ára 31 forint volt, és az eltelt 40 hónap alatt az infláció geometriai haladvány szerint számolt nagysága mintegy 100110%, akkor belátható, hogy a cukor ára ma reálértékben 1516%kal alacsonyabb, mint a privatizációs folyamatok kezdetén. A veszteség: 1991ben óriási túltermelés volt cukorból. 630000 tonna cukrot termelt a hazai ipar, a belső fogyasztás 460480000 tonna. A cukorgyárak között dömpingárverseny alakult ki. Ezen ár verseny időszaka alatt az ágazat hatalmas, mintegy 2,8 milliárd forint veszteséget szenvedett. Ha az Agrárpiaci Rendtartás akkor már létezett volna, ez a veszteség bizonyára kevesebb lett volna. De kétségkívül a veszteségek közvetlen kiváltó oka nem az ado tt gyár tulajdonosi struktúrája volt, hanem a 630000 tonnás túltermelés, a minimális összegű exporttámogatás, a keleti felvevő piacok hirtelen összeomlása és egy sajnálatos tény: 50000 tonnás cukorimport. A létszám: valóban jelentős létszámleépítésre kerül t sor az ágazatban. Ez természetes velejárója a költségcsökkentési, műszaki színvonalat javító fejlesztési politikának. A létszámcsökkentés kétirányú: a cukorgyárak korábban saját szállítóparkkal, saját karbantartó részlegekkel és saját szociális létesítmé nyekkel rendelkeztek. Ezek vagy önálló vállalkozásba mentek ki, vagy a helyi önkormányzatok átvették azokat. Természetesen az ott foglalkoztatottak megszűntek cukorgyári alkalmazottak lenni. Ezenkívül szervezési intézkedésekkel körülbelül 2030%os létszám leépítést értek el. Az elbocsátások természetesen mindenképpen fájdalmas intézkedések, de választani kellett. Például 450 embernek van félévi munkahelye, de utána a tönkrement gyárban mindenki munkanélkülivé válik, vagy 270 főnek marad egy stabil munkahely e, és a 180 fő végkielégítéssel új munkahelyet keres. (Az elnök pohara kocogtatásával jelzi az idő múlását.) Tisztelt elnök úr! Jeleztem az interpelláció elején, hogy kissé hosszabb időt vesz igénybe. Kérem képviselőtársaim türelmét. Erre a válaszra, ha el fogadják, még másfél percre van szükségem. Röviden még néhány felvetés, amely részben az írásos interpellációban, részben szóban elhangzott: Irányvonatokon beérkező, oldott állapotú francia cukor importja: 1993 májusában az úgynevezett kisfeldolgozási kamp ányban mintegy 25 Kt sűrűlevet importált a Szolnoki Cukoripar Rt., melyből finomított cukrot állítottak elő. Szeretném kiemelni, az importot a cukor terméktanács is támogatta. Talán azért, mert az Alföldön a répa 40%ban kiveszett, ezt már áprilisban tudtu k. A 800 millió forint állami garancia: a magyar állam valóban vállalta ezt a garanciát, de nem a meglévő adósságállományra és nem … ELNÖK (Vörös Vince) : Tisztelt Államtitkár Úr! Szíveskedjék befejezni. Már 10 perce folytatja a beszédét. (16.50) MEDGYASSZA Y LÁSZLÓ, DR. földművelésügyi minisztériumi államtitkár:
