Országgyűlési napló - 1993. évi nyári rendkívüli ülésszak
1993. július 6. kedd a nyári rendkívüli ülésszak 7. napja - A szakképzésről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szabad György): - SASVÁRI SZILÁRD (FIDESZ)
531 Végezetül szólnom kell a tanulószerződések kérdéséről, amivel kapcsolatban a legtöbb kétely fogalmazódik meg bennünk. Mi a tanulószerződéseknek az e törvényjavaslatban kialakított rendszerét egészében véve e lutasítottuk. Alapos az aggodalmunk, hogy a tanuló a gyakorlati képzés során teljes mértékben ki lesz szolgáltatva annak a gazdálkodószervezetnek, amelyik a gyakorlati képzését magára vállalta. S nemcsak arra gondolok, hogy a kiskorú tanuló, illetve a szül ője köthet a saját maga számára hátrányos szerződést is, hiszen a szülő laikus a szerződéskötéshez, és nagyon valószínű, hogy többségük hátrányos helyzetben van a munkaerőpiacon, meglehet éppen munkanélküli, aki a maga problémáját sem tudja megoldani, hogy lenne elvárható tőle, hogy jó szerződést kössön a gyereke számára. Félő, hogy ez a szisztéma éppen az amúgy is kiszolgáltatott helyzetben lévő szülőket sújtaná méltánytalan anyagi terhekkel. Ennél is aggasztóbb azonban, hogy nincsenek garanciák arra nézve , hogyan kérhető számon a gazdálkodószervezeten, ha nem teljesíti a vállalását, ha mondjuk, csak dolgoztatja a gyereket, szinte ingyen. Hadd utaljak itt vissza még egyszer a 44. § (2) bekezdésére, ahol tehát a mindenkori minimálbér 10%ában határozza meg a törvényjavaslat a tanulónak járó juttatás minimumát. A szakképzést nyújtó gazdálkodószervezeteknek a felügyeletét a Gazdasági Kamara fogja ellátni, amire nézve hasonlóképp régóta készül a törvény, de még nincs kész. Tekintettel arra, hogy a tanulószerződé sre vonatkozó paragrafusok elhagyását nem támogatta az oktatási bizottság, az erre irányuló módosító indítványainkat visszavonjuk, és támogatni fogjuk azokat, amelyekben a tanulók jogainak a védelmezése fogalmazódik meg. Így például megszavazzuk az 56. §t is, amelyik a Gazdasági Kamaráról szóló törvény hatálybaléptetéséhez köti a tanulószerződések bevezetését. Összefoglalva, teljesen egyetértünk a törvény preambulumában foglaltakkal, azzal, hogy a munkaerőpiac igényeihez igazodó rugalmas és differenciált s zakképzési rendszerre van szükség. Közös felelősségünk, sikerüle olyan törvényt alkotni, amely garantálni tudja ehhez a háttérfeltételeket. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szólásra következik Sasvári Szilárd a Fiatal Demokra ták Szövetsége részéről. Felszólaló: Sasvári Szilárd (FIDESZ) SASVÁRI SZILÁRD (FIDESZ) Tisztelt Ház! Elnök Úr! Hölgyeim és Uraim! Azzal szeretném kezdeni, amivel az előző beszédemet abbahagytam, amikor is az iskolaszerkezet változtatásával kapcsolatban kr itizáltam a közoktatási törvénytervezetet. Erre a törvényre és erre a szakmaterületre, a szakképzés területére a közoktatási törvény olyan hatással van, hogy az koncepciója miatt megbontja majd a szakképzési rendszer egészét. Annak a szétszabdalt iskolasze rkezetnek, amit a közoktatási törvény koncepciója létre kíván hozni, az a következménye, hogy a szakképzési intézményrendszer, amely - mint itt elhangzott - a középfokú iskolások nagyobb részét foglalkoztatja, kénytelenkelletlen alkalmazkodni fog valamily en formában a közoktatási rendszerhez. Ha tehát a nyolcosztályos iskolák szerkezetét megbontjuk, és nemcsak fölfele növekszik ezeknek az osztályoknak a létszáma, hanem lefele is, a 6+6 szerkezet irányában és más egyéb alternatív irányokban, ez azzal járhat , hogy az adott településeken - és itt főleg a kistelepülésekre kell gondolni vagy a kisebb városokra - járó gyerekek tulajdonképpen vagy korábban ki kell hogy kerüljenek a közoktatási, az általános képzést végző intézményekből, és gondolkodjanak azon, hog y hova menjenek tovább, és itt a továbbtanulásnak a leágazásai a következők lehetnek: vagy gimnázium vagy a szakképesítést biztosító intézmények felé kell elmenniük. Aki tehát ilyen irányba kíván elmenni, annak túl korán fölvetődik az a kérdés, hogy milyen pályát válasszon. Ha úgy döntenek, hogy az iskolában bennmaradnak a továbbiakban is és végigjárják a nyolcadik vagy a tizedik osztályig, akkor ebből a szempontból tulajdonképpen csak azok járhatnak jól, akik már korán
